Újabb űrutazók léptek a színre, és megkezdik kalandjukat a kínai űrbázis felé!
A Sencsou-20 a kínai emberes űrprogram 35. küldetése, amely egyben az ötödik alkalom, hogy legénységgel küldenek űrhajót a kínai űrállomás alkalmazás-fejlesztési szakaszába.
Három űrhajós fedélzetén elrajtolt a Sencsou-20 űrhajó a kínai Csiucsüan űrközpontból, irány a kínai űrállomás. A start helyi idő szerint csütörtökön 17:17-kor történt a Hosszú Menetelés-2F rakéta segítségével. A tervek szerint az űrhajó néhány órán belül csatlakozik majd az űrállomáshoz.
A misszióvezető Csen Tung ezredes már kétszer (a Sencsou-11 és -14 küldetés keretében) járt az űrben, társai Csen Csung-zsuj űrpilóta és Vang Csie mérnök először vesznek részt emberes űrrepülésben.
A három űrhajós a Tienkung, vagyis a Mennyei Palota űrállomás jelenlegi személyzetét váltja, akik éppen a Sencsou-19 küldetés keretében tartózkodnak az űrbázison. Ez a csapat április 29-én fog visszatérni a Földre.
A Sencsou-20 legénysége izgalmas űrkutatási és alkalmazási kísérletek széles spektrumát valósítja meg, miközben különböző rakományokat és berendezéseket, például egy innovatív űrszemét elleni védőkészüléket telepítenek. Emellett a csapat különféle helyreállítási feladatokat is végrehajt, amelyek hozzájárulnak az űrállomás működésének fenntartásához. A küldetés keretében zebrahalakat, planáriákat és streptomycákat is magukkal visznek, hogy értékes élettudományi kísérleteket folytathassanak, így a tudomány újabb határait feszegetve.
A legénység várhatóan október végén érkezik vissza a Földre, és az utánpótlást a pilóta nélküli Tiencsou-9 teherűrhajón keresztül fogják megkapni.
A Sencsou-20 a kínai emberes űrprogram 35. küldetése, amely egyben az ötödik alkalom, hogy legénységgel küldenek űrhajót a kínai űrállomás alkalmazás-fejlesztési szakaszába.
Az eseményt a 10. Kínai Űrnapra időzítették, amely nem csupán egy újabb ünnepnap, hanem egy történelmi mérföldkő is. Pontosan 55 évvel ezelőtt, 1970. április 24-én Kína sikeresen pályára állította első műholdját, a DFH-1-et. Ezzel az ország a világ ötödik tagjaként csatlakozott az űrkutatás elitebb köréhez, megelőzve a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Franciaországot és Japánt.
Kína évtizedek óta jelentős összegeket fektet űrkutatási programjába, amelynek célja, hogy saját űrállomását megépítse és független űrexpedíciókat indítson. Az Egyesült Államok döntése, hogy nem engedte Kínát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programba, részben ösztönözte ezt a törekvést. Az ázsiai ország, amely 2003-ban indította el első űrhajósát az űrbe, ambiciózus terveket sző: 2030-ra embert szeretne küldeni a Holdra.
