Irán a közelgő szankciók árnyékában azzal fenyegetőzik, hogy nyilvánosságra hozza Izrael nukleáris titkait.

Az iráni hírszerzés - meg nem erősített - állításai, melyek szerint több ezer titkos izraeli dokumentumot tudtak megszerezni, arra irányulhatnak, hogy eltereljék a figyelmet saját nukleáris programjáról - írja a The Guardian.

Vasárnap egy figyelemre méltó bejelentés történt az iráni hírszerzési miniszter, Esmail Khatib részéről, aki arról beszélt, hogy Teherán "stratégiai és érzékeny izraeli dokumentumok széles spektrumához" jutott hozzá. E dokumentumok között szerepelnek a nukleáris létesítményekre vonatkozó tervek és információk is. Khatib hangsúlyozta, hogy a bizonyítékokat nem sokára nyilvánosságra fogják hozni, és utalt arra, hogy a dokumentumok egy része összefüggésben áll azzal az üggyel, amelyben Izrael letartóztatott két izraeli állampolgárt, Roi Mizrahit és Almog Attiast, akiket azzal vádolnak, hogy kémkedtek Irán számára.

Egy brit hírforrás szerint még Irán határain belül is kétség merül fel afelől, hogy iráni ügynökök valóban hozzáférhettek olyan kiemelkedően fontos hírszerzési információkhoz. Az állítás mögött valószínűleg az a szándék húzódik meg, hogy megakadályozza Izrael cselekvését, amely a folyamatos iráni fenyegetettségre válaszul a nukleáris létesítmények bombázására irányul. Az irániak esetleges betekintése Izrael nukleáris programjába jelentősen megnövelheti a megtorlás kockázatát.

Az iráni állami média szombaton bejelentette, hogy hírszerző ügynökségeik jelentős mennyiségű érzékeny izraeli dokumentumhoz jutottak, azonban az állítások hitelességét nem támasztották alá konkrét bizonyítékokkal. Khatib nyilatkozata szerint több ezer iratról van szó, amelyek az izraeli nukleáris létesítmények, a kapcsolatuk az Egyesült Államokkal, Európával, valamint más országokkal, továbbá a védelmi képességek részleteit tartalmazzák.

A The Times of Israel szerint az sem világos, hogy az információk állítólagos kiszivárgása összefügg-e egy izraeli nukleáris kutatóközpont tavalyi feltörésével, amelyet Teherán csak most, a nukleáris programja miatt megnövekedett feszültségek közepette hozott nyilvánosságra.

Közben az európai hatalmak azon dolgoznak, hogy a Bécsben megrendezett NAÜ nukleáris felügyelő testületének negyedéves ülésén szavazásra bocsássák az Iránra vonatkozó ENSZ-szankciók októberi újbóli életbe léptetését.

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság a NAÜ titkárságától megrendelt egy részletes, 20 oldalas jelentést, amelyben kifejtik, hogy Irán nem tartja be a 2015-ös nukleáris megállapodást. A dokumentum rávilágít arra is, hogy Teherán évek óta nem reagál a korábbi atomprogramjával kapcsolatos kérdésekre, ami aggodalomra ad okot a nemzetközi közösség számára.

A tervezett amerikai-iráni nukleáris tárgyalások jövője kapcsán Teherán nemrégiben egyértelművé tette, hogy nem szándékozik kompromisszumra lépni az Egyesült Államokkal. Hamanei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője hangsúlyozta, hogy az eddigi ajánlatok teljes mértékben az amerikai érdekeket szolgálják, figyelmen kívül hagyva Irán jogos biztonsági igényeit.

A megállapodás kulcsproblémája az, hogy Irán elutasítja az urándúsítás leállítását, és nem hajlandó lemondani a külföldre történő szállításról sem, amely a meglévő, magas dúsítású uránkészletét illeti. Ez a készlet potenciálisan atomfegyverek alapanyagául szolgálhat.