Újra elkezdték nyomozni a Nitrogénművek kartellezésével kapcsolatos ügyet.

A Versenyhatóság már 2021 októberében rekordösszegű, 11 milliárd forintos bírságot rótt ki a Nitrogénművek csoportjára. A hatóság szerint a vállalat, együtt más piaci szereplőkkel, hosszú éveken át jogsértően gátolta a versenyt a hazai műtrágya piacon. Ezt a megállapítást a Gazdasági Versenyhivatal legfrissebb sajtótájékoztatóján hozták nyilvánosságra.

A résztvevők közel fele önként elismerte a kartell létezését, azonban a Nitrogénművek Zrt. és egy másik érintett fél bírósági úton támadta meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozatát. A jogorvoslati eljárás során, 2024. október 3-án, a Fővárosi Törvényszék meghozta döntését, amely részben kedvezett a Nitrogénművek Zrt. keresetének. Ugyanakkor a legsúlyosabb jogsértések – mint például az árrögzítés és a piacfelosztás – ügyében megerősítette a nemzeti versenyhatóság eredeti álláspontját.

A bíróság emellett arra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy ismételt eljárást folytasson le, különös figyelmet fordítva az árrögzítés és a piacfelosztás mértékére. Mivel a GVH határozottan kitartott a Versenytanács eredeti álláspontja mellett, felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria azonban elutasította ezt a kérelmet, arra hivatkozva, hogy "az ügy nem vetett fel olyan jogi kérdést, amely felsőbírósági iránymutatást igényelt volna". Így a GVH a Fővárosi Törvényszék döntése alapján újra megvizsgálja a Nitrogénművek Zrt. kartellezésével kapcsolatos ügyet.

Az árak rögzítése és a piacok felosztása céljából létrejött tiltott megállapodások, más néven kartellek, a versenyt korlátozó legkomolyabb formák közé tartoznak, mivel jelentős társadalmi és gazdasági károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell példája jól illusztrálja ezt a problémát: a forgalmazói árverseny elnyomása következtében a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt - a tiszta verseny esetén érvényes árakhoz képest - a megszokott árak felett kénytelenek voltak vásárolni, ezzel súlyos anyagi veszteségeket szenvedve el. Mivel a műtrágya kulcsszerepet játszik a mezőgazdaság tápanyagellátásában, a jogsértés következményei nemcsak a termelők költségeit növelték, hanem az élelmiszerpiacra is kihatottak, potenciálisan hátrányosan érintve ezzel a magyar fogyasztókat.