Ironikus módon, a brüsszeli elvárásoknak való megfelelés érdekében a nemi esélyegyenlőségi törvény olyan megoldásokat kínál, amelyek mintha csak a látszatot céloznák, miközben a mögöttes problémák továbbra is megoldatlanok maradnak. A jogszabályok szövege

Az uniós követelményeknek megfelelően a kormány egy hónappal ezelőtt benyújtotta a parlamentnek azt a javaslatot, amely a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezető tisztségviselőinek nemi esélyegyenlőségét célozza meg. Azonban az előterjesztés mögött álló ironikus érvelés, valamint a kormánypárti képviselők határozott elutasítása arra utal, hogy valószínűleg nem fog zöld lámpát kapni az uniós irányelv hazai alkalmazása a decemberi zárószavazás során.

Az Európai Parlament 2022. november 23-án fogadta el a 2022/2381 számú irányelvet, amelynek célja a nemek közötti kiegyensúlyozottabb képviselet elősegítése a tőzsdén jegyzett társaságok vezetői testületeiben. Az Európai Unió Tanácsa hangsúlyozza, hogy az új szabályozás révén megszüntethetők azok az akadályok, amelyek gyakran hátráltatják a nőket karrierjük során.

A brüsszeli elvárások szerint a tőzsdén jegyzett társaságokban 2026-ra a nem ügyvezető igazgatói pozíciók legalább 40 százalékát nőknek kell majd betölteniük. Azon tagállamok esetében, amelyek úgy döntenek, hogy ügyvezető és nem ügyvezető igazgatókra is alkalmazzák az új szabályokat, ez a célszám 2026-ra az összes igazgatói pozíció 33 százaléka.

Brüsszel paradox módon egyszerre utasít el bizonyos dolgokat, miközben másoktól elvárásokat támaszt.

Miután az irányelv hatályba lépését követően a tagállamoknak két éven belül szükséges intézkedéseket hozniuk, a magyar kormány egy hónappal ezelőtt előterjesztette a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeinél a nemek közötti egyensúly javítását célozza meg, továbbá kapcsolódó intézkedéseket is tartalmaz. Ez a javaslat több szempontból is különbözik a hagyományos előterjesztésektől:

Az előterjesztés indoklása a következőképpen fogalmazódik meg:

A javaslat Brüsszel által megfogalmazott elvárásokat tartalmaz, amelyek látszólag egyszerűen teljesíthetők. Érdekes módon Brüsszel nemcsak a biológiai nemek létezését kérdőjelezi meg, hanem egyúttal elvárja a nemek közötti egyensúly kialakítását is a legnagyobb vállalatoknál. Ennek következtében a cégek számára az akcióterv kidolgozása során szinte korlátlan lehetőségek nyílnak meg.

A kormány által benyújtott javaslat figyelmen kívül hagyja a "nők" és "férfiak" kifejezéseket, ami eltér az eredeti irányelv nyelvezetétől. Az alapdokumentumban a "nők" szó 67-szer, míg a "férfiak" kifejezés 32-szer található. Ezzel szemben a magyar verzióban mindkét kifejezés csupán háromszor fordul elő: egyszer a törvény preambulumában, és kétszer abban a kontextusban, hogy a törvény "a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének előmozdításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot" nevezi meg a felelős szervként.

Nem hívei a kvótaalapú megközelítésnek

Az Országgyűlés november 5-én este ülésezett, hogy megvitatja a törvényjavaslatot. Az esemény keretében Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, aki az előterjesztő nevében lépett színpadra, rendkívül tömör beszédet mondott, amelyben csupán annyit kért a képviselőktől, hogy hozzanak "bölcs döntést".

A kormánypártok képviselői világosan kifejtették álláspontjukat. Vitályos Eszter, a Fidesz vezérszónoka és kormányszóvivő, elismerte, hogy az előterjesztés előkészítése a kormány feladata volt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a józan ész azt diktálja, hogy bármilyen pozícióra vagy feladatra való kiválasztásnál kizárólag az érdemek és a teljesítmény számítson.

A Fidesz-KDNP frakciói nem osztják a kvóta-alapú megközelítések népszerűségét. Eddig is elkötelezettek voltunk a nők és férfiak közötti egyenlőség mellett, függetlenül a brüsszeli kvótáktól, és ez a jövőben sem fog változni.

Vitályos Eszter kifejtette véleményét, és felszólalása végén világossá tette, hogy nem támogatja a javaslatot. Ezt a vonalat követte a KDNP vezérszónoka, Nacsa Lőrinc is, aki ironikusan megjegyezte, hogy Brüsszelből először azt hallani, hogy 76 különböző társadalmi nem létezik, majd hirtelen azt is kijelentik, hogy ebből csupán kettőnek van helye a részvénytársaságok vezetőtestületeiben. Nacsa Lőrinc a helyzet abszurditását emelte ki, és ő is megerősítette, hogy elutasítja a javaslatot.

A törvényjavaslat végső szavazására az Országgyűlés ülésterve alapján december második felében kerül sor.