A bélflóra, vagyis a mikrobiom, kulcsszerepet játszik a bél egészségének helyreállításában és fenntartásában. A belek gyógyulása egy összetett folyamat, amelyben a mikrobiom segít a gyulladások csökkentésében, a tápanyagok felszívódásának javításában, és

A bélhám regenerálódása szorosan kapcsolódik a bél mikrobiomjának összetételéhez és működéséhez. A gyulladásos bélbetegségek, mint például a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, tartós gyulladást idéznek elő, ami károsítja a bélhám integritását és megborítja a mikrobiom egyensúlyát.

A gyógyulási folyamat során a betegek sokféle fizikai érzést élhetnek át, amelyek a gyulladás intenzitásától és a regeneráció különböző fázisaitól függően változnak. A bélhám egy egyrétegű sejtréteg, amely különböző sejttípusokat foglal magában, mint például az enterociták, goblet sejtek, Paneth sejtek és enteroendokrin sejtek. Ezek a sejtek szoros együttműködésben működnek a tápanyagok felszívásában, nyálka termelésében, a kórokozók ellen védő molekulák előállításában, valamint a hormonális szabályozásban.

A bélhám folyamatosan megújul, ami a bélkrypták alján elhelyezkedő őssejtek aktivitásának köszönhető. Ezek az őssejtek különböző módosulásokon mennek keresztül, osztódnak, majd a bél lumenje felé vándorolnak. Végül, amikor elérik a felszínt, programozott sejthalál útján eltávolítódnak. Ez a dinamikus folyamat elengedhetetlen a bél barrier funkciójának megőrzésében, és kiemelkedő szerepet játszik a bél sérülései utáni regenerációs folyamatokban.

A bél mikrobiom, tele különféle mikroorganizmusokkal, kulcsszerepet játszik a bélhám megújulásában. Az általa termelt különféle molekulák, mint például a rövid láncú zsírsavak, támogatják az őssejtek növekedését és transzformációját, emellett gyulladáscsökkentő hatásuk révén hozzájárulnak a bél egészségének fenntartásához.

Egy 2024-es kutatás alapján kiderült, hogy a mikrobiom által előállított bomlástermékek, mint például a bakteriális inozitolok, kulcsszerepet játszanak a hámszövet regenerálódásának szabályozásában.

A gyulladásos bélbetegségek olyan krónikus állapotok, amelyek a bélhám integritásának megbomlásával, a mikrobiom egyensúlyának felborulásával és az immunrendszer kóros aktiválódásával járnak. E folyamat következtében a hasznos baktériumok száma csökken, míg a káros, patogén mikroorganizmusok elszaporodnak, ami tovább fokozza a gyulladást és súlyosan károsítja a bélhámot.

A fájdalom gyakran görcsös formában jelentkezik, amelyet a bélfal gyulladása és a bélmozgások zavarai idéznek elő. A gyulladásos folyamat során a páciensek égő, szúró érzéseket élhetnek át a has különböző részein, ezek pedig a gyulladás súlyosságától és helyétől függően változatosak lehetnek.

A gyógyulás során a betegek különböző fizikai érzeteket tapasztalhatnak.

Sajnos a bélhámsejtek károsodásának mértéke a gyulladás időtartamával is összefüggésben van, ugyanis minél tovább áll fenn egy tartós gyulladás, és minél intenzívebb annál jobban sérülnek a szövetek. Ezeket a sérüléseket sokszor már csak kötőszövettel tudja pótolni a szervezet, ami funkcióját tekintve nem tökéletes, illetve a krónikus gyulladás különböző rosszindulatú elváltozások rizikójaként lehetnek jelen, ezért is nagyon fontos a gyulladásos molekulák csökkentése a szervezetben.

A mikrobiom szabályozása ígéretes lehetőséget kínál a gyulladásos bélbetegségek kezelésében. A probiotikumok és prebiotikumok használata hozzájárulhat a jótékony baktériumok szaporodásához, valamint a gyulladás mérsékléséhez, így segítve elő egy teljességében egészségesebb életmód kialakítását.

A bélflórát vizsgáló mikrobiom-tesztek gyakorlati hasznossága jelenleg még vitatott, mivel a kapott eredmények terápiás célú felhasználása még nem áll rendelkezésre – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem. Ez a vizsgálati módszer, amely hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, a jövőben ugyanakkor hozzájárulhat a célzott kezelésekhez és diagnózisokhoz. Jelenleg azonban nem támaszkodhatunk kizárólag ezekre a tesztekre; indokolt esetekben szakorvosi vélemény és műszeres vizsgálatok is szükségesek a bélrendszerhez kapcsolódó betegségek precíz diagnosztizálásához, a probléma súlyosságának felméréséhez és a leghatékonyabb terápiás megoldások kidolgozásához.

"Az emberi bélflóra nagyfokú változatossága és egyénenként eltérő sajátosságai, valamint a kontrollált vizsgálatok hiánya jelentik a bél mikrobiom-összetételét vizsgáló tesztek gyakorlati alkalmazásának fő korlátait" - mondta el dr. Patai Árpád gasztroenterológus, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának munkatársa.