A kormány hitelfelvételi szándéka nem várt fordulatot vett, és végül üres kézzel távozott.

A bankok nem készülnek akkora kamatlábakkal hitelezni, mint amilyeneket a bukaresti kormány elvárna.

A Pénzügyminisztérium két egymást követő hitelfelvételi próbálkozása, amelyek értéke 600 és 700 millió lej volt, eredménytelenül zárult. A tárca november 25-én elutasította a bankok összes ajánlatát, mivel a kamatok túl magasnak bizonyultak számukra. Ez a helyzet egy héttel korábban is hasonlóképpen alakult.

A potenciális hitelezők egyre magasabb követeléseinek fő mozgatórugója az államháztartás fenntarthatatlan helyzete, amely egyre aggasztóbb méreteket ölt. Az adósság állománya szédületes ütemben gyarapszik, és az idei év költségvetési hiánya várhatóan túllépi a 130 milliárd lejt. Ezen kívül szeptemberre az államadósság már közel 30 milliárd lejjel emelkedett, ami tovább fokozza a pénzügyi feszültségeket.

Szeptember végére Románia adósságállománya elérte a 916,75 milliárd lejt, ami a GDP 54,4%-át teszi ki – áll a cursdeguvernare.ro jelentésében.

November 12-ig a Pénzügyminisztérium már 218 milliárd lej értékű hitelt szerzett be, melynek egy része a korábbi hitelek újrafinanszírozására lett felhasználva. Az idei év során a kormány rekordmennyiségű, összesen 235 milliárd lej kölcsönre számít, ami azt jelenti, hogy az év végére még 17 milliárd lejes felvétel szükséges.

Az államháztartás nehézségei még súlyosabbá váltak az első elnökválasztási forduló váratlan eredménye miatt. A populista, szélsőjobboldali jelölt győzelme felerősítette a befektetők aggodalmait, amit magasabb kamatok formájában fejeztek ki. A választás másnapján a 10 éves futamidejű államkötvények kamata 0,23 százalékponttal 7,5 százalékra ugrott. A piaci szereplők attól félnek, hogy a választások következtében olyan kormány léphet hatalomra, amely nem képes hatékonyan kezelni a gazdasági kihívásokat és nem tudja fenntartható útra terelni az államháztartást.

Románia mostanáig is drágán jutott pénzhez a nemzetközi piacon, az uniós tagállamok közül csak Magyarországnak vannak hasonló szintű finanszírozási költségei. Szeptemberben a bukaresti kormány 6,42 százalékos kamatra tudott felvenni pénzt 10 éves futamidőre, míg a budapesti 6,22 százalékra. Októberben változott a sorrend, Romániától 6,36 százalékos kamatot kértek a hitelezők, míg Magyarországtól 6,56 százalékot.

A Ciolacu-kabinet által az Európai Unióhoz benyújtott deficitcsökkentő terv szerint 2029-ben az államadósság már a GDP 62,6 százalékával lesz egyenértékű. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány pénzügyi szakemberei kóros optimizmusban szenvednek, mivel december végén 52,2 százalékos államadóssággal számolnak, aminél a tényleges adósságállomány garantáltan nagyobb lesz.