A korai stádiumú petefészekrák jelei sokszor könnyen összetéveszthetők a gyomorrontás tüneteivel. Ilyen például a hasi fájdalom, a puffadás, a gyakori vizelési inger, vagy a megmagyarázhatatlan fogyás. Ezek a megtévesztő jelek figyelmeztető signálok lehet

Jelenleg nincsenek szűrési lehetőségeink, ezért rendkívül fontos, hogy alaposan figyeljünk a korai jelekre és tünetekre!

A betegség gyakran csak a későbbi, előrehaladott szakaszban kerül diagnosztizálásra és kezelésre az érintettek többségénél, amikor már a daganat más szervekre is áttétet képezett.

A nőknél a petefészekrák a daganatos megbetegedések között a hetedik leggyakoribb, amelyet világszerte diagnosztizálnak. A női reproduktív rendszert érintő daganatok közül ez a betegség felelős a legnagyobb számú halálesetért. Európában évente több mint 42 000 nő, köztük sok édesanya és fiatal lány veszíti életét ennek a kórnak a következményeként. Magyarországon évente több mint 1000 nő diagnózisát állítják fel, és sajnos az érintettek több mint fele már akkor kerül orvosi ellátásra, amikor a betegség előrehaladott állapotban van. Fontos, hogy figyeljünk a testünk jeleire, és időben felismerjük ezt a súlyos betegséget, hogy megóvjuk magunkat és szeretteinket.

Magyarországon a *Mályvavirág Alapítvány már 2015 óta dolgozik azon, hogy segítséget nyújtson a betegségben érintetteknek. Online platformok széles skáláját használva hangsúlyozzák, hogy mivel nincs szűrési eszköze a petefészekráknak, a tünetekre annál jobban oda kell figyelni! Szemben például a méhnyakrákkal, a petefészekráknak nincsen rákmegelőző stádiuma, azaz nem megelőzhető.

Az Alapítvány egyik kiemelkedő törekvése, hogy egy figyelemfelkeltő kampány révén hangsúlyozza ezt a fontos üzenetet: Fedezd fel a lehetőségeket!

A Mályvavirág Alapítvány a felfedezni.hu weboldalon osztja meg a dán KIU nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó betegszervezet által készített figyelemfelkeltő kisfilmet. Ezen kívül a FELFEDEZNI szó kezdőbetűiből összeállított lista segítségével is szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy milyen figyelmeztető tünetekkel járhat a korai stádiumú petefészekrák.

A felismerést nehezíti, hogy a betegség korai stádiumában nem specifikus tünetek jelentkeznek, hanem olyanok, amelyek könnyen általánosíthatóak, és összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel, például: puffadás, alhasi fájdalom, gyomorrontás. A tünetek hosszabb távú fennállása esetén mindenképpen szükséges a megfelelő és átfogó kivizsgálás, hogy, ha valóban petefészekrák okozza ezeket, akkor időben el lehessen kezdeni a kezelést! A betegség gyakran csak a későbbi, előrehaladott szakaszban kerül diagnosztizálásra és kezelésre az érintettek többségénél, amikor már a daganat más szervekre is áttétet képezett. Elképesztő adat, de a petefészekrákos betegeknek kb. 70%-a már III-as és IV-es stádiumban kerül az orvoshoz.

A petefészekrák kezelése a jelenlegi előírások szerint többféle megközelítést foglal magában, beleértve a műtéti beavatkozásokat, kemoterápiás kezeléseket, valamint biológiai terápiákat, mint az immunterápia és a PARP-gátlók használatát. Sajnos, ha a betegség előrehaladott stádiumban van, ezek a módszerek ritkán vezetnek tartós gyógyuláshoz, ugyanakkor képesek lassítani a daganat kiújulását. A kezelés módja és típusa nagymértékben függ a betegség stádiumától, valamint a BRCA génmutáció jelenlététől. A kockázati tényezők, mint az életmód, életkor és a családi kórtörténet, szintén jelentős hatással vannak a betegség kialakulásának esélyeire.

A petefészekrák eseteinek egy jelentős részéért a BRCA génmutáció tehető felelőssé, amely gyakran családi örökségként átörökíthető. Ugyanakkor létezik nem örökletes változata is. A BRCA státusz ismerete kulcsfontosságú, mivel ez befolyásolhatja a kezelési lehetőségeket, így elengedhetetlen, hogy a petefészekrák diagnózisának felállítása után ezt a tényezőt pontosan meghatározzuk.

Amennyiben a családban volt mellrákkal, petefészekrákkal, vagy vastagbélrákkal érintett, akkor a BRCA génmutációra nagyobb az esély, azonban az előrehaladott szerózus szövettani típusú petefészekrák esetén minden betegnél érdemes lehet meghatározni a BRCA státuszt.

„Elengedhetetlen, hogy a tartós tünetek megjelenésekor orvoshoz forduljunk, hogy kizárják a petefészekrák lehetőségét. Ne habozzunk, amíg meg nem találják, mi áll a háttérben! Nem szabad hagynunk, hogy a bizonytalanság eluralkodjon rajtunk! Ha pedig sajnos beigazolódik a betegség, elengedhetetlen, hogy a megfelelő szakemberekhez és intézményekhez kerüljünk. A Mályvavirág Alapítvány segít az orvoshoz jutásban és támogatja a betegek útját” – hangsúlyozta Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke.

Amikor valakinek bejelentik, hogy petefészekrákban szenved, egy szempillantás alatt rengeteg gondolat és érzés zúdul rá. A legdominánsabb talán az a fájdalmas kérdés, hogy "Miért éppen engem ért ez a csapás?" Ez a pillanat sokkoló, és a félelem, a tehetetlenség, valamint a sorssal való szembenézés érzései keverednek benne.

"Már fiatal koromtól arra készültem, hogy a lehető leghamarabb egy nagy, boldog családot alapítsak, és édesanyaként teljesedhessek ki az életben. Teltek, múltak az évek, és ez álmom nem akart valóra válni. A munkámban azonban sikeres voltam, igaz, időt és energiát nem kímélve meneteltem a céljaim felé." - kezdi történetét Hucs Barbara, a Mályvavirág Alapítvány tagja. " Inzulinrezisztensként és a PCOS-val is megküzdve mindig is orvosi felügyelet alatt álltam, és odafigyeltem az egészségemre. A 40. születésnapom előtt fél évvel, egyik pillanatról a másikra szörnyű alhasi diszkomfort és fájdalom jelentkezett. Néhány nap múlva már túl voltam a műtéten, akkor derült ki pontosan, hogy petefészekrákom volt. Nem sokkal később az elvégzett PET/CT az áttéteket is kimutatta. Kiderült, hogy a betegségem már a 4. stádiumban van, és csak akkor kerülhet sor az újabb műtétre, ha a kemoterápiás kezelések hatására a daganat mérete csökken.

4 kezelést kaptam, amelyek meghozták a várt eredményt, így ismét megműtöttek, majd ezt a műtétet is kemoterápia követte. A műtétek és a kezelések időszakát ugyanolyan hozzáállással csináltam végig, ahogy a szakmám adta feladatokat is. 4 éve tünetmentes vagyok, de még nem merem magam gyógyultnak mondani. Utólag visszatekintve azt gondolom, nagyon fontos, hogy testünk, szervezetünk legapróbb jelzéseire is odafigyeljünk, és legalább ennyire fontos utánajárni annak is, hogy a családunkban fordult-e elő nőgyógyászati daganatos megbetegedés, hiszen, ha igen, akkor fokozottabb a veszélye annak, hogy nálunk is előfordulhat.

Fontos hangsúlyozni, hogy amikor nőgyógyászati vizsgálatra látogatunk, nem csupán a méhnyakrák szűrésére kell korlátozódnunk. Érdemes hasi és/vagy hüvelyi ultrahangot is kérni, hogy átfogóbb képet kapjunk egészségünkről. Ha azonban elérkezik az a nehéz pillanat, amikor megkapjuk a diagnózist, soha ne adjuk fel a reményt! Ilyenkor elengedhetetlen, hogy informálódjunk, kérdezzünk és alaposan utánajárjunk mindannak, ami a betegségünkkel kapcsolatos. Lépjünk előre, nap mint nap, és tegyünk meg mindent a saját egészségünkért és életünkért.