Gagarin ikonikus kilövőbázisa, a Bajkonuri űrközpont, újra Kazahsztán fennhatósága alá kerül.
Kazahsztán célja, hogy az első ember világűrbe juttatásának helyszínét a világörökségi listára juttassa, és ennek keretében egy múzeumot is létrehoz a legendás bázison. A projekt célja, hogy megőrizzék és bemutassák a történelmi jelentőségű eseményt, amely nemcsak a tudományos fejlődést, hanem az emberi kíváncsiságot és felfedező szellemet is szimbolizálja.
Oroszország visszaadja Kazahsztánnak a híres Bajkonur űrbázist, amely a világ egyik legismertebb űrrepülőtéri komplexuma. A Bajkonuri Kozmodrom, amely Gagarin történelmi startjának helyszínéül szolgált, a volt Szovjetunió legrégebbi rakétaindító állomása volt. Kazahsztán ambiciózus tervei között szerepel, hogy a 2019-ben leszerelt bázist egy múzeummá alakítja, így megőrzi a hely történelmi és kulturális jelentőségét.
"A Gagarin-féle kilövőállást azért vonták ki a forgalomból, mert már alkalmatlan volt az új Szojuz-2 rakéták indítására, amelyeket már egy másik platformról indítanak" - mondta a kazah Digitális Fejlesztési, Innovációs és Űrhajózási Minisztérium szóvivője.
A telephely modernizálásának anyagi hátterének biztosítása érdekében 2021-ben Oroszország, Kazahsztán és az Egyesült Arab Emírségek között háromoldalú megállapodás született. Azonban a folyamatait a folyamatosan változó geopolitikai helyzet jelentősen befolyásolta, így a projekt végrehajtása megrekedt. Az Ukrajna ellen indított orosz hadműveletek arra kényszerítették az érintett országokat, hogy újragondolják együttműködésüket, valamint a Szojuz-2 rakéták alkalmazásának jövőjét.
Eközben Oroszország a saját indítóhelyeit, Pleszecket és Vosztocsnijt fejlesztette, a kereskedelmi célú kilövéseket is áthelyezve.
Bár Oroszország 2050-ig bérli a bajkonuri űrközpontot Kazahsztántól, a közelmúltban egy listát állított össze, amelyen 234 olyan létesítmény szerepel, amelyekre már nem tart igényt. A bérleti szerződésből való törlésre vonatkozó kérését a kazah fél számára már 53 esetben elfogadták.
A kazah minisztérium bejelentette, hogy Oroszország a jövőben is igénybe veszi a Bajkonuri űrközpont bizonyos területeit. 2025-re összesen kilenc indítást terveznek, amelyek közül kettő már sikeresen megtörtént.
Kazahsztán eközben továbbra is dolgozik űrkomplexumának fejlesztésén, de az előrehaladás üteme nem éppen gyors. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelenlegi késlekedések, együtt a Bajkonur fokozatosan csökkenő jelentőségével, elavult infrastruktúrához és elveszett gazdasági lehetőségekhez vezethetnek.
A Gagarin startja, más néven Bajkonur 1-es telephelye, egyike a 20. századi űrkutatás meghatározó helyszíneinek. 1961 áprilisában Jurij Gagarin lépett be a történelembe, mint az első ember, aki a világűrbe utazhatott. Ezen a legendás rakétaállványon indult útnak a Föld első mesterséges műholdja is, a Szputnyik, amely új fejezetet nyitott az űrkutatás történetében.
Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz, a korszerűsítési terveik kapcsán először azt javasolta, hogy a legendás kilövőállást múzeummá alakítsák, hangsúlyozva, hogy ennek a helyszínnek globális öröksége kiemelkedő fontosságú, és meg kell őrizni. Kazahsztán ezzel szemben arra számít, hogy a Bajkonur űrközpont turisztikai vonzerejét jelentősen megnövelheti, ha a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi ezt a különleges helyet.
A leendő múzeumban rakétákat, űreszközöket és más tárgyi emlékeket mutatnak majd be Bajkonur 70 éves történetéből. Mindkét fél azon is dolgozik majd, hogy a kilövőállást felvegyék az UNESCO világörökségi listájára.
Jelenleg a látogatáshoz két hónappal korábban kiadott külön engedély szükséges, ami korlátozza a látogathatóságot. A minisztérium közölte, hogy dolgozik a belépés egyszerűsítésén, illetve egy digitális belépőjegy kifejlesztésén.
