Ferenc pápa húsvéti beszédében a világ számos sürgető problémájára reflektált, különös figyelmet szentelve a "mártír Ukrajnának", amely a háború sújtotta területként a világ figyelmének középpontjába került. A pápa hangsúlyozta a családon belüli erőszak e

Ferenc pápa húsvéti üzenetének központi témája szokás szerint a béke volt. Az egyházfő többek között sürgette azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek megosztottságot okoznak az emberek és a népek között, valamint egymás segítését, a kölcsönös szolidaritást, az egyén fejlődését, és emberséget mindennapjainkban.

A húsvétvasárnapi ünnepi szentmisén a pápa ugyan nem volt jelen, de a szertartás végén kerekesszékben feltűnt a Szent Péter-bazilika központi erkélyén. Onnan figyelte, ahogy Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester szívhez szólóan felolvassa az általa megírt húsvéti üzenetet.

A beszédet követően következett a hagyományos, latin nyelvű áldás, amely Róma és a világ javát szolgálta (Urbi et Orbi). Ezt követően az autójában körbejárta a Szent Péter teret, ahol a hívek boldogan üdvözölték.

Ferenc pápa húsvéti üzenetének központi témája szokás szerint a béke volt. Elmondta, hogy a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll, hogy az élet helyett a halált választják.

Határozottan elítélte a családon belüli erőszakot, amely főként a nőket és a gyermekeket érinti, továbbá hangsúlyozta az idősek és betegek megbecsülésének fontosságát, elutasítva azok teherként való kezelését. Emellett kiemelte a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetés teljes elfogadhatatlanságát is.

Az egyházfő hangsúlyozta a másik ember iránti bizalom újjáépítésének fontosságát, különösen azok számára, akik "messzi tájakról érkeztek, eltérő hagyományokkal és életmóddal". Az ő szavai szerint mindannyian Isten gyermekei vagyunk, ami arra ösztönöz minket, hogy nyitott szívvel és megértéssel forduljunk egymás felé.

A pápa beszédében részletesen áttekintette a világ konfliktusoktól sújtott területeit, kiemelve, hogy a Szentföld mindennél fontosabb helyet foglal el ezen a listán. Kifejezte mély együttérzését a palesztin és izraeli közösségek iránt, valamint a térség keresztény lakóinak fájdalmával is szolidaritását fejezte ki.

Hangsúlyozta, hogy "ez a borzalmas konfliktus" továbbra is halált és pusztítást hoz, drámai és méltatlan humanitárius helyzetet teremt. Sürgette tűzszünet megkötését és betartását, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint azoknak az embereknek a segítését, akik "éheznek, és békés jövőre vágynak".

Kifejezte aggodalmát a szerinte az egész világon egyre erősebb antiszemitizmus miatt is. Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről: arra buzdította az egyházat, hogy kövesse figyelemmel és imával a szeretett Közel-Kelet keresztényeinek sorsát. Beszélt a háborús helyzet miatt a világ legrégebb óta tartó humanitárius válságát elszenvedő Jemenről is.

Ferenc pápa a feltámadt Krisztus közbenjárásához fordult, hogy húsvéti ajándék gyanánt békét hozhasson a mártír Ukrajnába. Emellett arra bátorította az érintetteket, hogy folytassák az erőfeszítéseiket egy igazságos és tartós béke megteremtése érdekében.

Örményország és Azerbajdzsán között egy végleges békemegállapodás megteremtését sürgette, miközben a Nyugat-Balkánon a megbékélés fontosságára hívta fel a figyelmet. A politikai vezetőktől azt kérte, hogy tegyenek lépéseket a feszültségek és válságok megelőzése érdekében. Emellett hangsúlyozta a térségben tapasztalható veszélyes és destabilizáló helyzetek elhárításának szükségességét is.

A pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy a béke és a vigasztalás elengedhetetlen a háborúk és erőszak által sújtott afrikai közösségek számára, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szudánban, Dél-Szudánban, a Száhel-övezetben, Afrika szarvában és a Nagy-tavak térségében. Különösen hangsúlyozta az ott élő keresztények nehéz helyzetét, akiknek joguk lenne szabadon gyakorolni hitüket, de ezt sok esetben nem tudják megtenni. Emellett megemlítette Mianmarot is, ahol nemcsak fegyveres konfliktusok, hanem egy közelmúltbeli földrengés is sújtja a lakosságot.

"Béke nem létezhet ott, ahol hiányzik a vallásszabadság, vagy ahol a gondolat- és szólásszabadság nem érvényesül, és ahol nem tiszteljük mások nézeteit."

- emelte ki.

Felhívással fordult a politikai vezetők felé: ne adják meg magukat a bezárkózást tápláló félelmeknek, hanem használják ki a rendelkezésre álló erőforrásokat a fejlődés érdekében. "Ezek az erőforrások a béke eszközei, amelyek a jövő alapjait teremtik meg, nem pedig a pusztulást hozzák el."

Az egyház vezetője hangsúlyozta, hogy sürgősen fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek a társadalmi megosztottságot táplálják az emberek és népek között. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos az egymás támogatása, a kölcsönös szolidaritás erősítése, az egyéni fejlődés elősegítése, valamint az emberség megőrzése a mindennapi életünk során.

A védtelen civileket magukkal sodró kegyetlen konfliktusok közepette, amelyekben iskolákat, kórházakat, humanitárius dolgozókat ér támadás,

"Nem engedhetjük meg, hogy elfeledjük: nem csupán egy 'tárgyat' érintenek, hanem olyan embereket, akik tele vannak lélekkel és méltósággal."

Ferenc pápa üzenete végén a jubileumi szentévre hivatkozva a háborús és politikai foglyok szabadon engedését szorgalmazta.