Fekete-Győr András kijelentette, hogy amennyiben a Momentum részt vesz a 2026-os választásokon, ő visszalép a politikai porondról.

A Momentum alapítója, volt elnöke és egykori parlamenti frakcióvezetője, Fekete-Győr András, arra szólítja fel pártját, hogy ne vegyen részt a 2026-os országgyűlési képviselőválasztáson. Az InfoRádiónak adott interjújában kifejtette, hogy ha a Momentum mégis úgy dönt, hogy elindul, akkor ő kilép a pártból. Fekete-Győr véleménye szerint a Momentum tagjainak jelentős része már a Tisza Párt mögött áll.

Fekete-Győr András az InfoRádióban tett nyilatkozatában bejelentette, hogy rendkívüli küldöttgyűlés összehívását javasolta a Momentumban. Ennek hátterében az a szándék áll, hogy a párt ne vegyen részt a 2026-os választásokon.

"Csináljon helyet a rendszerváltásnak, tisztítsa le a pályát! Az indulás helyett pedig hozzunk létre a parlamenti támogatásunk terhére egy 500 millió forintos rendszerváltó alapot, amit három célra kellene fordítani: a rendszerkritikus vidéki sajtó támogatására, rendszerellenzéki tüntetések, mozgalmak, rendezvények támogatására és az Orbán-rendszer politikai üldözöttjének megsegítésére" - vázolta tervét Fekete-Győr András.

A Tisza Párt számára való "pálya letisztítása" kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy nem szabad elfordulni a valóságtól.

"A Momentumnak, amikor még én vezettem a pártot, 500-700 ezer szavazója volt. Az ő jelentős részük most ott van a Tisza Párt mögött, de valójában a Tisza Párt egy rendszerváltó népfront, ha úgy tetszik. Ez egy 2026-os rendkívüli helyzet, és ez a felelős, lelkiismeretes, gerinces politika az én állításom szerint; amikor az egyes pártok nem a saját pecsenyéjüket sütögetik, nem a saját érdekeiket követik, hanem meghallják a választók akaratát. Nem meghallani a választók akaratát megélhetési politizálás. Ilyenbe pedig én nem megyek bele, és a Momentumot sem szeretném, hogy belemenjen" - fogalmazta meg a XII. kerületben a leendő Tisza-jelölt, Magyar Péter javára már most visszalépő Hajnal Miklóséhoz és a parlamenti mandátumáról a minap lemondott Orosz Annáéhoz hasonló karakterű üzenetét a volt pártelnök is.

Persze felmerülhet, hogy politikai pártot hagyományosan azért hoznak létre, mert az alapító tagok meg vannak győződve arról, hogy az ő ideológiájuk és a politikájuk a legjobb az országnak, ezért megpróbálnak e mögé társadalmi többséget, majd szavazói többséget kreálni, megnyerik a választást, hatalomra és kormányra kerülnek, ez a politikai pártok létezésének az értelme, ennélfogva kétségessé válhat a Momentum létének értelme. Erre reagálva Fekete-Győr András azt mondta, vezetése alatt a Momentum nem is volt parlamenti párt, nem volt szüksége parlamenti pozíciókra ahhoz, hogy meghatározó, megkerülhetetlen szereplő legyen a magyar közéletben, amelynek a hangjára, szavára, generációváltó, Európa-párti, a szabadságszerető mondanivalójára figyeltek az emberek. Most márpedig "rendkívüli helyzet van".

A jövőbe tekintve, ő és társai – Orosz Anna, Hajnal Mikós, Donáth Anna, Cseh Katalin és mások – reménykednek abban, hogy 2026-ban tovább formálhatják a közéletet. Kiemelte, hogy „elengedhetetlen egy progresszív, haladó szellemű, demokratikus és európai értékeket képviselő mozgalom” létrejötte. Hangsúlyozta, hogy 2026-ban fontos lesz a háttérbe húzódás képessége is. Hiszen az elkövetkező választások – 2029-ben önkormányzati és EP-választások, valamint 2030-ban országgyűlési választások – folyamatosan ott állnak a horizonton, és a párt fiatal tagjai bőven rendelkeznek idővel. Azonban arra nem lehet tovább várni, hogy „még négy évig egy korrupt, gyűlöletet szító, megosztó rezsim árnyékában éljünk” – fogalmazott határozottan.

A pénzalap részleteire is kitért. "A Momentum 1,9 millió választópolgár jóvoltából 2022-ben parlamentbe jutott, kilencfős frakciója van a parlamentben. Ez komoly állami támogatást jelent a párt számára. Ezt el lehet úgy is költeni, ahogy az az Orbán-rendszernek kedves, vagyis választókerületi jelöltekre, parlamenti indulásra, ezt csinálják más pártok, és el lehet költeni értelmes, a rendszerváltást előmozdító célokra is. A helyi sajtó ki van véreztetve. Nincs pénz, nincs újságíró, ezt nagyon régóta tudjuk. A választás sikere ott fog eldőlni, vidéken, Budapesten kívül" - mondta Fekete-Győr András, és arról is beszélt, hogy politikai üldözött most "sok száz" van, "elég csak Iványi Gáborra vagy Törley Katalin tanárra, vagy a munkahelyéről kitett rendőrre, Csőgör Péterre gondolni".

"Őket szövetségbe kell szervezni, támogatni, felkarolni, és 2026 után pedig elégtétet kell nekik követelni. Ezek szerintem fontos és jó célok, ezt egy mozgalom tudja megcsinálni leginkább" - ecsetelte.

Fekete-Győr András számára a rendszerváltás elősegítése a fő mozgatórugó, és a párt vezetésének felvállalása ebben a kihívásokkal teli időszakban számára másodlagos. "A legfontosabb, hogy a Momentumnak sikerüljön maga mögött hagynia azt a zűrzavaros politikai irányt, amit az utóbbi időszakban képviselt. Célom, hogy ez a generáció 2026 után egyenes háttal, büszkén és felelősségteljesen nézhessen szembe önmagával" - fogalmazott.

Hogy a szavazóik mit szólnak majd ahhoz, hogy a Momentumot egyébként folyamatosan kritizáló, "óellenzékező" Tisza Pártnak kedvez most a párt, azzal nem foglalkozik, csakis azzal, hogy most változás legyen, a választók érdeklik őt, nem a pártvezetők. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a friss közvélemény-kutatások a Momentumot 3-4 százalékra mérték, és ez pont elég lenne ahhoz, hogy hozzátegyen a rendszerváltozáshoz, erre az "áldozatra szükség van".

Véleményével - és ezzel tisztában van - sokan nem értenek egyet a környezetében, ezért rendkívüli elnökségi ülés fog dönteni erről, aztán jöjjön a tagság "rendkívüli összejövetele", ahol lehet majd ütköztetni az érveket.

Végül elmondta, ha a Momentum mégis elindul 2026-ban, kilép a pártból. Hogy azután mi lesz, majd adott időben nyilatkozik róla. "A Tisza Párt a saját útját járja, és helyesen teszi" - mondta még.