Fekete arany – a nagymama különleges diópálinkája
Legalább 3 hétig tartsuk napos helyen, néha-néha megrázogatva, majd ezt követően tegyük hűvös, sötét helyre (legjobb a pince) kb. 5 hónapig. Általában karácsonyra "érik be", akkor leszűrjük, és kisebb üvegekbe porciózzuk, és már iható. Egészségünkre!
Ez a recept valójában egy családi kincs, amely generációkon át öröklődött. Gyerekkorom óta mindig ott volt nálunk egy üveg diópálinka, amelyet vendégeinknek kínáltunk, és amelyet gyomorfájásra vagy nyugtatóként használtunk, de sokszor csak azért kortyoltunk belőle, hogy felvidítsuk a hangulatot. A férfiak felelőssége volt a pálinkafőzés, míg a nők kreativitása tette teljessé az ízesítését. Dédikém minden június közepén szedett egy kis mennyiségű zöld diót, hogy a tavalyi pálinkába keverje, így létrehozva a híres "fekete aranyat", a sötét színű diósnapszot. Még ma is keresgéljük a dédi sárguló cetlijét, amelyen a girbegurba betűkkel írt recept áll, amikor nekiállunk a diópálinka készítésének. Noha szinte fejből tudnánk a receptet, ez a folyamat mindig is szertartássá vált számunkra: előkerül a receptes doboz, felidéződnek a régi nyarak emlékei, és gyakran koccintunk egyet a már meglévő diósnapszból a dédi emlékére, ünnepelve ezzel a hagyományainkat.
