Próbáld ki ezt a trükköt a főzővízzel, mielőtt csak úgy elpazarolnád!

Van egy "borsólé" nevű hozzávaló a régi szakácskönyveinkben, ami kiváltképp a böjtös leveseknél bukkan fel, és ami nem azonos a borsólevessel. És ami sokat taníthat nekünk a hulladékcsökkentésről, a konyhai újrahasznosításról. Azt a kissé zavarosnak tűnő vizet ugyanis, amiben a zöldség főtt, valaha nem kiöntendő feleslegnek, hanem értékes ízbombának tekintették. Igazuk volt, kár is veszni hagyni! Ahogy érdemes picit máshogy nézni a kukorica, a krumpli, a rizs, a tészta vagy akár a tojás főzővizére is. Mutatunk néhány példát arra, hogyan lehet és miért érdemes ezeket újrahasznosítani.

De előbb még egy picit vissza a borsóléhez! A 16-20. század eleje között keletkezett receptjeinkben szereplő hozzávaló nem más, mint egy felöntőlé. Ugyanúgy használták, ahogy az alaplevet szokás: zöldséglevesek vagy halak, szárnyasok mellé kínált mártások ízét gazdagította. Készülhetett zöldborsóból, sárgaborsóból, csicseriborsóból vagy akár száraz babból, különböző fűszerezéssel, a lényeg ugyanaz: a zöldség főzőlevéről van szó, amit más ételek ízesítésére használtak. Úgy tekintettek ezekre a főzővizekre, mintha melléktermékként egy leveskockát, egy alaplevet is kaptak volna. Miért ne tennénk mi is így?!

A kukorica főzővízének például megvan az az előnye, hogy természetesen édes, és bár a főzőlé a zöldségnél tápanyagokban szegényebb, azért még így is tartalmaz ásványi anyagokat és vitaminokat, emellett tele van keményítővel. Utóbbit használhatjuk ki akkor, amikor újrahasznosítjuk: sűrítheti ugyanis a tésztára szánt mártást (például tejszínes-gombást), a zöldségragut vagy bármilyen krémlevest, zöldséglevest, emellett rizottó főzésénél is jól jöhet.

Duplán is újrahasznosíthatunk, ha a zöldséglében főzzük meg a tésztát. A tésztafőzés után maradt vízből ugyan hiányoznak a tápanyagok, keményítőtartalmával és azzal, hogy jóval semlegesebb ízű, mint egy zöldséglé, érdemes élni.

A legnyilvánvalóbb megoldás, ha a tészta mellé kínált raguhoz, szószhoz vagy pörkölthöz adunk egy kis adagot belőle. Ez a különleges hozzávaló nemcsak hogy remekül sűríti és krémesíti az ételt, hanem segít abban is, hogy a mártás szépen tapadjon a tésztához, így minden falat ízletesen bevonódik.

Ami talán kevésbé közismert, hogy sütéshez is használhatjuk: focaccia- vagy kenyértésztához a sima víz helyett adhatjuk, támogatja a tészta kelését. Arra viszont figyeljünk ilyenkor, hogy a tésztalé már eleve sós.

A rizs főzőlevében rejtőzik a rizsben fellelhető vitaminok és ásványi anyagok java része, beleértve az aminosavakat, B- és E-vitaminokat, ásványi anyagokat, valamint antioxidánsokat. Miután a rizs megfőtt, a főzőlevet újra felhasználhatjuk, hogy fokozzuk zöldségek vagy más gabonák ízét. Ezen kívül remekül alkalmas krémlevesek és raguk sűrítésére is. Indiában a főzőlevet körülbelül két napig fermentálják, majd ebben a jótékony baktériumokban gazdag folyadékban főzik meg a lencsét. A National Institutes of Health 2021-es kutatása szerint a rizsvízben található keményítő nyugtató hatású lehet, így segíthet az emésztési problémák enyhítésében, ami még inkább indokolja, hogy ezt a tápanyagban gazdag folyadékot használjuk hüvelyesek főzéséhez.

Ezen kívül kihasználhatjuk előnyeit a szépségápolásban is. Ázsiában ugyanis úgy tartják, hogy simává és fényessé teszi a hajat, valamint segít annak gyorsabban nőni. A Kínában élő yao nők a hajuk hosszát és színét is annak tulajdonítják, hogy gyógynövényes, erjesztett rizsvízben fürdetik. Ennek nyomán napjainkban a szépségtanácsadó weboldalak és a termékfejlesztők is foglalkoznak a rizsvízzel, és mi is tehetünk otthon vele egy próbát. Mindehhez nem kell mást tenni, mint a samponnal megmosott, vízzel leöblített hajra ráönteni a rizsvizet, bemasszírozni a hajba és a fejbőrbe, majd mint egy pakolás esetén, nagyjából negyedóráig rajta hagyni, végül bő vízzel leöblíteni.

A jótékony hatás annak köszönhető, hogy növeli a haj rugalmasságát, a rizskorpa pedig egyfelől fokozza a növekedési faktorok termelését, másfelől lelassíthatja azokat az enzimeket, amelyek hatására a haj növekedése leáll.

Mivel erjesztéssel nő a rizsvíz antioxidánsszintje, a fermentált rizsvíz a károsodott haj- és bőrsejtek gyógyulásában is segíthet. A bőrre is jótékony lehet, növeli a hidratáltságát, és egy tanulmány szerint a rizsvízben lévő keményítő segítetheti a bőrgyulladás gyógyulását. Ugyanakkor más a bőrgyógyászok felhívják a figyelmet arra is, hogy nem mindegy, mekkora ez a keményítőtartalom: ha túl sok, akkor ellenkező hatású lehet.

Fontos, hogy előre tervezzünk, ha a rizs főzővizének újrahasznosítását fontolgatjuk, mivel ebben az esetben el kell kerülnünk a só hozzáadását – így utólag kell ízesítenünk a köretünket. Ez a megoldás azonban megéri, hiszen a sótlan rizsvíz remek tápanyagforrás lehet növényeink számára. Keményítőtartalmának köszönhetően természetes fényt kölcsönöz a leveleknek, ráadásul nitrogént, foszfort és káliumot is tartalmaz, amelyek támogatják a növények fejlődését, valamint elősegítik az egészséges baktériumok és a mikorrhiza gombák növekedését a talajban.

Ráadásul kétszeresen környezetbarát: újrahasznosított és természetes összetevőket tartalmaz. Bátran alkalmazhatjuk szobanövényeinknél – a pozsgások, páfrányok és orchideák különösen kedvelik ezt a megoldást. Ezen kívül a konyhakerti zöldségeink hozamát is növelhetjük vele. Azonban figyeljünk arra, hogy ne essünk túlzásba, mert ez kedvezhet a penészgombák és a kártevők elszaporodásának. Érdemes havonta legfeljebb egyszer használni. Egyébként, a főtt tojásból visszamaradt víz kalciumban gazdag, és a növényeink is örömmel fogadják!

A burgonya főzővize a keményítő és ásványi anyagok bőséges jelenléte miatt rendkívül értékes természetes tápanyagforrás a növények számára – de ez csak a sótlan vízre vonatkozik. Ezen túlmenően, a maradék krumpli főzővize különösen gazdag káliumban, így tökéletes választás lehet a lábfürdőkhöz, hiszen segíthet ellazítani a görcsös és feszült izmokat.

Ha viszont főznénk vele, azt a tulajdonságát érdemes kihasználni, hogy gluténmentes sűrítőanyagról van szó. Mélyíti a mártások ízét és krémesít, selymessé teszi és sűríti a zöldségragut, a tésztaszószt, a krémlevest.

A kihűlt főzőlevet kreatívan hasznosíthatjuk, például kenyérsütéshez, amire számos régi amerikai recept is ajánlást ad. Az ilyen levet használva nemcsak hogy serkenthetjük a tésztánk kelesztését, de egy puhább, lágyabb és hosszabb eltarthatóságú kenyérhez is juthatunk. Ezek a példák jól illusztrálják, hogy ha csökkenteni szeretnénk a pazarlást, érdemes új perspektívából tekintenünk az első pillantásra értéktelennek tűnő hozzávalókra. A zöldségek, gabonák és tészták főzővizével új ízeket és színeket csempészhetünk a konyhánkba, de ezek a folyadékok akár a hajunk táplálására vagy a konyhakertünk dúsítására is remekül alkalmazhatók.