Az idő múlása a Holdon különös jelenség, amely sokakat foglalkoztat. A Földhöz képest eltérő gravitációs környezet és a Hold saját forgási periódusa hatással van arra, hogyan érzékeljük az időt. Mivel a Holdon a gravitációs erő gyengébb, az időérzékelés i
Az idő relatív fogalma különösen érdekes, amikor a különböző égitestek gravitációs hatásait és mozgásukat vizsgáljuk. A Holdon az idő valóban gyorsabban telik, mint a Földön, mert a gravitációs mező gyengébb. Ezzel szemben a Marson, ahol a gravitáció erősebb, az idő lassabban múlik. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) pedig az asztronauták lassabban öregszenek a Földhöz képest, mivel a Föld gravitációs hatása alatt állva a relativitáselmélet következtében az idő lassabban telik a nagy sebesség miatt. A pontos eltéréseket nehéz meghatározni, de a NASA kutatásai szerint az ISS-en töltött idő alatt az asztronauták körülbelül 0,01 másodperccel "fiatalabbak" lesznek évente, míg a Holdon és a Marson eltöltött idő különbségei még ennél is jelentősebbek lehetnek. Ezek az apró eltérések a relativitáselmélet következményei, amelyek a modern fizika egyik legizgalmasabb aspektusát képezik.
Az idő abszolút relatív, mindig a megfigyelőhöz van kötve: ha az irodában elsétálunk az asztalnál ülő kolléga mellett, a mi óránk máris lassabban ketyeg, mint az övé
„Tedd a saját ízlésedhez és stílusodhoz a szöveget!” – nyilatkozta a 24.hu-nak Szabó Olivér Norton.
A napjainkban újra felpörgő űrverseny eredményeként belátható időn belül megkezdődhet a Hold kolonizálása, ember léphet a Marsra, az emberiség a gyakorlatban is megkezdi terjeszkedését a világűrben. E munka nyilvánvalóan számtalan megoldandó problémát vet fel, köztük olyanokat is, amelyek bő fél évszázada még csak elméletben léteztek. Mint az idő relativitása, az "objektív idő" hiánya.
Laikusként talán sosem merül fel bennünk, vagy ha mégis, akkor is csak csodálkozva állunk meg a gondolatnál, hogy a Holdon az idő másképp telik, mint a Földön. Ez a jelenség nem csupán elméleti érdekesség: komoly hatással van például a holdi navigációra is. Korábbi írásunkban már érintettük, hogy a földi GPS-rendszert képesek vagyunk alkalmazni a Hold körüli viszonyokhoz is, most viszont az alapvető kérdésekre szeretnénk fókuszálni: miért telik gyorsabban az idő a Holdon, és miért lassabban a Marson?
Szabó Olivér Nortont, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet elkötelezett demonstrátorát, a Svábhegyi Csillagvizsgáló lelkes bemutató csillagászát kerestük meg kérdéseinkkel.
Az idő tehát viszonylagos, mindig az észlelő helyzetétől függ, és minden párhuzamos észlelés valós, magyarán adott szituációban tényleg máshogy telik. Nem az ember aktuális "időérzékéről" van szó, hanem valóban gyorsabban vagy lassabban öregszenek a sejtjeink, illetve az észlelő lehet egy óra is, amely tényleg eltérő ütemben ketyeg az egyes helyzetekben.
A gravitáció és a sebesség kulcsszerepet játszanak az idő észlelésében. Ahogy a tömegvonzás csökken, úgy az idő múlása felgyorsul, míg a nagyobb sebességek esetén az idő lelassul. Ez a paradoxon izgalmas betekintést nyújt a relativitás világába.
- magyarázza a csillagász.
A Föld felszínén, ahogy távolodunk bolygónk középpontjától, a gravitációs vonzás ereje csökken, és ennek következményeként az időérzékelésünk is változik. Képzeljük el, hogy egy hegy csúcsán állunk: itt az idő szinte felgyorsul. Ha viszont mozgásba lendülök, a sebességem miatt az időérzékelésem lassulni kezd. Ezt a jelenséget az elején említett állításunk magyarázza: amikor a kollégámmal együtt ülünk, óráink egyformán járnak, de ha felállok, és elindulok valamerre, az idő számomra máris másképp telik. Hasonlítsuk össze azt is, ha az egyikünk a földszinten üldögél, míg a másik a negyedik emeleten tartózkodik: ebben az esetben az emeleti barátunkra kisebb gravitációs hatás érvényesül, így az idő számára gyorsabban halad.
Emberi perspektívából nézve a dolgok sokkal kevésbé észlelhetők, mint ahogyan azt gondolnánk; az eltérések olyan parányiak, hogy alig érzékelhetők. Még az űrben való tartózkodás sem hoz lényegi változást ebben a tekintetben. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) körülbelül 400 kilométer magasan, 30 ezer kilométer/órás sebességgel cirkulál, és ez a helyszín kínálja a legszembetűnőbb tapasztalatot az idő múlásának eltéréséről a Földhöz képest. Jelenleg itt egy élő ember, aki közvetlenül érzékelheti ezt a különbséget.
A világűrben nem létezik olyan terület, ahol teljesen megszűnne a gravitációs hatás. Az űrállomáson például a Föld tömegvonzása továbbra is érezhető, sőt, a felszínen tapasztalható gravitációs erő körülbelül 89%-ának megfelelően hat. Tehát a súlytalanság nem a gravitáció hiányából ered, hanem abból, hogy az űrállomás folyamatosan szabadesésben mozog a bolygó körül, ami gyakorlatilag kompenzálja a Föld vonzását.
A gravitáció tehát az időt a felszíni viszonyokhoz képest felgyorsítja, míg a sebesség éppen ellenkező hatást gyakorol, vagyis lassítja azt. Ez a jelenség a Nemzetközi Űrállomás esetében még hangsúlyosabb, így ott az idő lassabban telik. Persze, ez a különbség nem olyan drámai, hogy az ember a hosszabb élet reményében űrhajózásra adja a fejét, hogy Föld körüli pályára álljon.