A madárinfluenza hamarosan emberi járvánnyá válhat.

Egy újabb, emberekre is fenyegetést jelentő világjárvány áll előttünk. A H5N1 vírus terjedése már nem megakadályozható, de lépéseket tehetünk annak lassítására.

Az utóbbi időszakban egyre több hír lát napvilágot arról, hogy a madárinfluenza egyik altípusa esetleg átugorhat az állatok világából az emberekre. Jelenleg ugyan csak néhány emberi megbetegedést regisztráltak, de a szakértők aggályai nem alaptalanok. A vírus ugyanis képes gyors mutációkra, ami lehetővé teheti a terjedését emberi populációk között is. Ez pedig rendkívül súlyos következményekkel járhat, figyelmeztet a Live Science.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái alapján 2003 óta világszerte több mint 900 H5N1 vírussal kapcsolatos fertőzést jegyeztek fel, amelyek közül sajnos közel fele halálos kimenetelű volt. Ez a szám körülbelül húszszorosát jelenti a 1918-as spanyolnátha által okozott halálozási aránynak. Eddig a legtöbb eset olyan egyéneknél fordult elő, akik közvetlen kapcsolatba kerültek fertőzött állatokkal. Ugyanakkor a kutatók figyelmeztetnek arra, hogy a vírus fejlődése olyan kritikus szakaszba érkezett, amely lehetőséget adhat arra, hogy az emberről emberre való terjedés is bekövetkezzen.

A spillover jelensége során a vírusnak számos genetikai átalakuláson kell átesnie ahhoz, hogy az állati gazdaszervezetekből átjusson az emberekhez. Ez a folyamat rendkívül összetett és jelentős mértékben a véletlen tényezőktől függ. A kórokozónak ugyanis tökéletesen illeszkednie kell az emberi sejtekhez, hogy képes legyen behatolni beléjük és szaporodni. Jelenleg az H5N1 vírus egyfajta köztes állapotban található: bár időnként, elszigetelt esetekben meg tudja fertőzni az embereket, még nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy tartósan terjedjen az emberi közösségekben.

A szakértők ezt a jelenséget "víruszajnak" nevezik. Olyan ritka, elszórt esetek ezek, mint a rádiójelek gyenge, alig érthető recsegése - mégis baljós következményekre figyelmeztetnek.

A szakemberek szerint a vírus megfékezésben a kulcs az állatokkal kapcsolatos mezőgazdasági gyakorlatok átalakítása lehet. A legtöbb madárinfluenza-kitörés ugyanis a nagyüzemi baromfitartással és az élőállat-szállítással kapcsolatos. Ezek korlátozásával csökkenthető lenne a vírus evolúciós potenciálja.

Fontos kiemelni, hogy az egyéni védekezés szerepe is lényeges. Az influenzavírus ellen beadatott általános védőoltások nemcsak a szezonális influenza megelőzésében segítenek, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy mérsékeljük a humán influenzavírus és a madárinfluenza különböző törzseinek esetleges összeolvadásából származó új, veszélyes hibrid törzsek kialakulásának kockázatát.

Záróakkordként hangsúlyozni kell, hogy a járványok megelőzésének kulcsa a globális szintű együttműködés, amely a higiénés körülmények javítására és a megfelelő táplálkozás elősegítésére irányul, különösen a hátrányos helyzetű régiókban. Történelmünk tanulságai világosan rámutatnak arra, hogy a kedvezőbb életkörülmények drámaian mérsékelhetik a járványok hatását és elterjedését.