**Egy szimpla megfázás is aktiválhatja a rákot? - Egy meglepő felfedezés tükrében - PlanetZ** Az orvostudomány világában mindig is izgalmasak voltak az új felfedezések, de néhányuk különösen meglepő hatással bír. Legutóbb egy érdekes kutatás hozott új fé
A hűvös idő beköszöntével, különösen amikor már mélyen benne járunk az ősz szívében, sokan tapasztalnak köhögést, lázat és általános levertséget – ezek az évszak elkerülhetetlen kísérői. De mi történik, ha ezek a látszólag ártalmatlan, apró fertőzések valójában komolyabb, aggasztóbb folyamatokat indítanak el a szervezetünkben? Egy friss kutatás új fényt vet arra, hogy akár egy egyszerű influenza vagy COVID-19 fertőzés is képes lehet aktiválni azokat a rákos sejteket, amelyek már évek óta "álmukból" ébredve várakoznak a testünkben.
Amikor egy daganatos beteg a kezelések végére eljut a tünetmentesség állapotába, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szervezetében teljesen eltűntek a ráksejtek. Ezek a sejtek gyakran "pihenő" fázisba lépnek, nem osztódnak, és nem mutatnak aktív terjedést, így szinte észrevétlenül, a háttérben megbújva várakoznak. Az immunrendszer számára láthatatlanul, éveken vagy akár évtizedeken keresztül is rejtve maradhatnak, ami új kihívásokat jelent a hosszú távú egészségmegőrzés szempontjából.
A Colorado-i Egyetem kutatói genetikailag módosított egereken végeztek kísérleteket, hogy feltárják, mi történik, amikor ezek az állatok influenzás vagy COVID-19-es megbetegedésben szenvednek, miközben alvó ráksejtekkel is rendelkeznek. Az eredmények aggasztóak: a fertőzések hatására a tüdőben rejtőzködő ráksejtek váratlanul aktiválódtak, és rohamos osztódásba kezdtek – egyes esetekben a sejtjeik száma akár százszorosára is nőtt.
A kutatások során kiderült, hogy az IL-6 nevű gyulladásos fehérje kulcsszerepet játszik a folyamatban. Ez a fehérje "felébreszti" az inaktív sejteket, amelyek ezt követően gyors szaporodásba kezdenek. Emellett a CD4⁺ típusú T-sejtek jelenléte is jelentős szerepet játszik: ezek az immunsejtek nemcsak hogy nem támadják meg az újjáéledő daganatsejteket, hanem valójában védelmet nyújtanak számukra a szervezet "gyilkos" CD8⁺ T-sejtjeivel szemben.
A kutatók humán adatokkal is megerősítették megállapításaikat. A brit UK Biobank vizsgálatai rámutattak, hogy azok a betegek, akik legalább öt évvel a rákdiagnózis után kapták el a COVID‑fertőzést, kétszer akkora valószínűséggel hunytak el a betegség kiújulása következtében. Ezen túlmenően egy másik adatbázisban a mellrákot túlélők körében a tüdőáttét kockázata 40-50%-kal nőtt a COVID‑fertőzés után.
Mielőtt bárki megijedne egy köhintés hallatán: az állatkísérletek valóban világos mechanizmusokat tárnak fel, ám az emberekre vonatkozó adatok jelenleg csupán korrelációkat mutatnak, nem pedig egyértelmű ok-okozati összefüggéseket. Ráadásul a statisztikák a védőoltások előtti időszakból származnak, így kérdéses, hogy a jelenleg, jelentős arányban oltott lakosságot ugyanezek a kockázatok érintik-e.
A kutatás rávilágít arra, hogy a légúti vírusok nem csupán kellemetlenségeket okoznak, hanem egyes esetekben komoly biológiai reakciókat is kiválthatnak, amelyek hatással lehetnek a rák hosszú távú kimenetelére. Habár még szükség van további vizsgálatokra, a megelőzés, az oltások, valamint a rendszeres onkológiai ellenőrzések szerepe most még fontosabbá vált.
Azt gondoltuk, hogy a megfázás legkellemetlenebb aspektusa a papír zsebkendők végtelen használata? De úgy tűnik, ennél sokkal súlyosabb problémák is megbújnak a háttérben.
