A Kúria meghozta végső ítéletét: egy lényeges kérdés vár még tisztázásra a Pride eseményeivel kapcsolatban.
A bejelentők, mivel a június 1-i esemény megszervezése már nem volt lehetséges, úgy döntöttek, hogy az időpontot június 28-ra módosítják, amely egybeesik a Budapest Pride felvonulás tervezett időpontjával. A gyülekezési hatóság ezt az új bejelentést különállóként kezelte, és a konkuráló rendezvény miatt eltérő útvonalat határozott meg. Ezt követően a hatóság hivatalos határozatot hozott, amelyben a gyűlésre vonatkozóan a bejelentett helyszínen és időpontban a rendezvényt megtiltotta.
A hatóság - többek között - azt vizsgálta, hogy a június 28-ra bejelentett gyűlés milyen összefüggésben áll, vagy állhat a 30. Budapest Pride rendezvénnyel. Megállapította, hogy a tervezett rendezvény megvalósítaná a gyermekvédelmi törvény 6/A. §-ában foglalt tilalom megsértését. A hatóság határozatával szemben négy szervezet nyújtott be keresetet, amelyben kérték a gyülekezési hatóság határozatának hatályon kívül helyezését és az alperesi - azaz a rendőrségi - tevékenység jogsértő következményeinek az elhárítását.
A bíróság megállapította, az Alaptörvény XVI. cikke a gyülekezési törvény 13/A. §-a és a gyermekvédelmi törvény 6/A. §-a kategorikus tiltást tartalmaz azon rendezvények tekintetében, amelyek a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát sértik.
A hatóságnak nem csupán a rendezvény elnevezése alapján kell eljárnia, hanem főként a gyermeki jogok sérelmét kell részletesen bemutatnia a tiltó határozatában. A Kúria hangsúlyozta, hogy az alaptörvényi és törvényi előírások e szempontból kizárják a versengő jogok összevetését, ezért a hatóságnak kiemelt felelőssége van a tényállás alapos feltárásában és az indoklás megfogalmazásában. Ennek célja, hogy világosan bemutassa:
A szexualitás sokszínűsége és az önazonosság keresése egy olyan téma, amely mélyen gyökerezik az emberi tapasztalatban. A születési nemtől való eltérés és a nem megváltoztatása nem csupán egy életstílus vagy trend, hanem egy belső utazás, amely során az egyén felfedezi valódi énjét. A homoszexualitás, mint az identitás egyik megnyilvánulása, szintén megérdemli, hogy mélyebb megértéssel és tisztelettel közelítsünk hozzá. Ezek a kérdések nem egyszerűen a szexualitás öncélú ábrázolásáról szólnak, hanem a szabadságról, az önkifejezésről és a szeretet sokféleségéről. A társadalomnak el kell fogadnia és támogatnia kell azokat, akik bátorságot merítenek ahhoz, hogy megmutassák igazi önmagukat, függetlenül attól, hogy ez a születési nemmel, a nemi identitással vagy a szexualitással kapcsolatos. A különböző identitások és orientációk ünneplése nem csupán a sokszínűség elfogadásáról szól, hanem arról is, hogy mindenki számára biztosítsuk a szeretethez és a boldogsághoz való jogot. Az empátia és a megértés kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen mindannyiunknak jogunk van ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket a világban, és büszkén éljünk a saját igazságunk szerint.
A Kúria megállapította, önmagában a korábbi Budapest Pride rendezvényekkel történő összehasonlításon túl a rendőrség határozata nem tartalmaz kellő indokolást arra vonatkozóan, hogy az adott rendezvény miért sérti, sértheti a gyermekek jogait, továbbá a határozat indokolása ellentmondásos és a tekintetben is hiányos, hogy maga a határozat a gyűlés céljának megjelölésén túl nem tartalmazza a gyűlés helyszínét, rendezőinek létszámát, résztvevőinek várható létszámát.
