Dél-Korea mintha tudomást sem venne Észak-Korea orosz-ukrán háborúban betöltött szerepéről, mintha nem értené meg, mennyire fontos a harctéri tapasztalat.

Amikor Észak-Korea májusban ballisztikus rakétákat lőtt ki keleti partjairól, Dél-Korea rendkívül gyorsan reagált, és órákon belül közös nyilatkozatot tett közzé Washingtonnal és Tokióval együttműködve. Ebben a nyilatkozatban a régió biztonságára leselkedő "jelentős fenyegetésként" értékelték a legújabb rakétakísérletet, amely már nem az első alkalom volt, hogy a térség feszültségeit növelte.

Néhány héttel korábban azonban, amikor egy dél-koreai célpontok elleni csapásra tervezett észak-koreai KN-23-as rakétával egy kijevi lakóépületet találtak el, 12 civil halálát okozva, Szöul meg se szólalt. Nem reagált akkor sem, amikor Oroszország állítólag légvédelmi rakétarendszert telepített Phenjanba, amikor az ukrán hírszerzés felfedte, hogy oroszok képeznek ki drónpilótákat Észak-Koreában, vagy amikor Kim Dzsongun "feltétel nélküli támogatásáról" biztosította Moszkva Ukrajna elleni agresszióját.

Az 1950-53-as koreai háború óta technikai értelemben hadban álló két ország kapcsolata továbbra is feszültséggel terhelt. Ez a helyzet felveti a kérdést, vajon Szöul valóban tisztában van-e azokkal a következményekkel, amelyeket sok szakértő Észak-Korea legfontosabb katonai átalakulásának tart, nevezetesen azt, hogy az észak-koreai katonák tapasztalatokat szereznek Ukrajna harcterein. Cson In-bum, a dél-koreai különleges erők egykori vezetője a Guardian-nak nyilatkozva kiemelte: "Ez mindenképpen aggasztó, de az emberek hajlamosak közömbösnek maradni a valóság borzalmaival szemben."

Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb információi alapján Észak-Korea mára a háborús lőszerek 40 százalékát biztosítja Oroszország számára.

Drámai mértékben fokozták az otthoni fegyvergyártást, miközben tavaly ősszel 12 ezer katonát irányítottak Oroszország kurszki régiójába harcolni. Azóta a csapatlétszám jelentősen megnövekedett. A közel ezres számban elesett észak-koreai katonák pótlására újabban 6000 katona érkezik, és állítólag ehhez még 1000 katonai szakértő és több száz mérnök is csatlakozik. Az ukrán források szerint ez a szakembergárda főként a harcok által sújtott területek újjáépítésére fókuszál majd.

Kim Dzsongun kijelentette Szergej Lavrovnak, hogy Észak-Korea teljes mellszélességgel kiáll Oroszország mellett az Ukrajna ellen folytatott konfliktusban.

A Moszkvával kialakított katonai együttműködés rendkívüli jelentőséggel bír Kim Dzsongun rezsimje számára - nyilatkozta Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy brit lapnak. Phenjan hadereje a térségben páratlan tapasztalatokra tett szert, miközben a katonák új, korábban számukra ismeretlen technológiák kezelését sajátítják el.

Júniusban Zelenszkij, Ukrajna elnöke, figyelmeztette Dél-Koreát, hogy a jelenlegi helyzetet sürgősen kezelni kell, nem pedig akkor, amikor már több ezer fejlettebb Sahid drón és ballisztikus rakéta veszélyezteti Szöult. Jang Uk, az Asan Politikatudományi Intézet szakértője szerint azonban számos tényező gátolja Dél-Korea aktívabb fellépését.

Ha elismerné például, hogy Észak közvetlen fenyegetést jelent számára, azzal nyomás nehezedne rá, hogy szállítson fegyvereket Ukrajnának, ami népszerűtlen gondolat Dél-Koreában.

"A védelmi tisztviselők különösen óvatosak a decemberi események óta" - mondta Jang, utalva Jun Szogjol volt dél-koreai elnöknek arra a kudarcba fulladt kísérletére, hogy hadiállapotot hirdessen az országban. Jang figyelmeztetése szerint Oroszország közben azon dolgozik, hogy Észak-Koreát integrálja hosszú távú védelmi ellátási láncába - egy olyan partnerségbe, mely a háború befejezése után tovább alakítja majd Ázsia katonai egyensúlyát.

Néhány szakértő úgy véli, hogy Szöul hallgatása mögött egy régóta fennálló "stratégiai kétértelműség" húzódik meg. Ez a vonakodás abból fakad, hogy a dél-koreai vezetés szeretné elkerülni a külföldi konfliktusokba való belekeveredést, nehogy ezzel elidegenítse magától a kulcsfontosságú hatalmakat, különösen azokat, akik befolyásolhatják Phenjan politikáját. Ezen kívül a gazdasági tényezők is döntő szerepet játszanak. A háború előtt Oroszország a Dél-Koreával folytatott kereskedelem egyik legfontosabb partnere volt. Donald Trump vámfenyegetései közepette pedig I Dzsemjong elnök új kormánya a gazdaság fellendítésére összpontosít, ami csökkenti a konfliktusokkal szembeni hajlandóságot.

A belpolitikai események is jelentős hatással bírnak.

Az elnök Demokratikus Pártja határozottan az Észak-Koreával való kapcsolatok erősítése mellett foglal állást, ami jól mutatja, hogy Dél-Korea vezetőinek nézeteltérései elsősorban az északi szomszéddal való viszonyban nyilvánulnak meg, nem pedig a nyugati progresszív értékekkel kapcsolatos problémákban.

A baloldali vélemények szerint Dél-Korea nem áll adóssággal Ukrajna fele.

Szöul tehetetlenségének egy további része bürokratikus eredetű lehet. Cson szerint a nehézkes beszerzési és tervezési folyamatok évekig is eltarthatnak, miközben a fenyegetések hónapokon belül kialakulnak. "Egy 10-es szintű szuper Godzillával van dolgunk, miközben a bürokrácia csak egy tigrist lát" - mondta.

Szkibickij hasonló véleményen van, és arra utal, hogy Dél-Korea katonai doktrínája elavulttá vált. Azonban, amikor a Guardian megkereste a dél-koreai védelmi minisztériumot a témával kapcsolatban, a tárca elkerülte a konkrét válaszokat. Így továbbra is kérdéses, hogy Szöul óvatos megközelítése inkább egy tudatos, hosszú távú stratégia része, vagy csupán a bürokrácia bénultságát tükrözi.