Csúcstalálkozók Trója titkairól és Ukrajna jövőjéről; a CIA rejtélyes titkai végre napvilágra kerülnek, miközben elbűvölő Bond-lányok varázsolják el a nézőket.
Az első csúcstalálkozót Trójában tartották, míg a legutóbbit Ukrajna adta otthonául. A gerrymandering kifejezés az angol politikai szlengben a választókerületek manipulálására utal, amelynek célja egyes csoportok előnyhöz juttatása. A Föld történetében eddig öt tömeges kihalási eseményről van tudomásunk; vajon az emberiség elhozza a hatodikat? Jeff Bezos feleségét Bond-lányként szeretné látni. Kíváncsi vagy a CIA központjának udvarán álló szobor titkára? Jó pénzért információt kaphatsz róla. Friss hírek a Kilátóban.
Mozgalmas időszakon vagyunk túl, és egy hasonlóan izgalmas időszak előtt állunk, különösen az ukrajnai konfliktus kapcsán. Az események sorát Alaszkában kezdte Donald Trump amerikai elnök, aki Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnökkel találkozott. Ezt követően a Fehér Házban Trump fogadta Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna elnökét, valamint az őt kísérő európai állam- és kormányfőket. A hírek szerint már tervezik a három vezető, Trump, Putyin és Zelenszkij találkozóját, amely akár Budapest szívében is megrendezésre kerülhet. Ezek a csúcstalálkozók a nemzetközi diplomácia legfontosabb eseményei közé tartoznak, ahol az országok vezetői tárgyalnak a globális kihívásokról. A formátumok változatosak: lehetnek két- vagy többoldalú megbeszélések, valamint olyan csúcskonferenciák is, ahol a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) vagy a húsz legnagyobb gazdaságának (G20) vezetői gyűlnek össze, természetesen széleskörű szakértői támogatással. A G7-csúcsok mögött álló háttérmunkát a serpákhoz hasonló szakértők végzik, akik a hegymászókat segítik a csúcsra jutásban.
Az ilyen jellegű találkozók a XX. században lettek a diplomáciai kapcsolatok fontos eszközei, azonban már az ókorban is megfigyelhetőek voltak hasonló események. A történészek említést tesznek a görög városállamok uralkodóinak tanácskozásairól is, amelyek a trójai háború kitörése előtt zajlottak. Különösen figyelemre méltó a találkozó, amely IV. Henrik német király, későbbi német-római császár és VII. Gergely pápa között zajlott 1077 januárjában, amikor a király zarándoklatot tett Canossa várába, hogy békét kössön a pápával, aki korábban kiátkozta őt. A pápai feloldozásra végül sor került, hiszen a helyzet megkívánta a kompromisszumot. A középkorban a különböző uralkodók találkozói sokszor kockázatosak voltak, és aki nem mérlegelte alaposan az erejét, könnyen fogságba kerülhetett, vagy akár tragikus véget is érhetett. Ilyen példa volt I. (Félelem nélküli) János burgundi herceg esete is, aki 1419-ben a Szajna egyik hídján találkozott Károly trónörökössel. János letérdelt, hogy kifejezze tiszteletét, ám ekkor Károly emberei meggyilkolták őt. A herceg fia, III. (Jó) Fülöp a gyilkosság után bosszút állt, és a százéves háborúban az angolok oldalára állt, elfogva Jeanne d'Arcot, akit aztán az angoloknak adott át.
