A Hawaii partjainál rejtőző óceáni titkok üzenetei

A homokkőbe faragott ábrázolások Forrás: U.S. Army Garrison Hawaii

Nemrégiben Hawaii varázslatos óceáni hullámai alatt egy lenyűgöző, több mint két tucat képből álló tábla került napvilágra. Ezek a sziklarajzok, melyek egyes források szerint több mint ezer évesek, a homok és az óceáni áramlatok folyamatos mozgásának köszönhetően bukkantak fel a tengerparton. Az ábrázolások valószínűleg a polinéz népek első, a Hawaii-szigetekre irányuló vándorlásának idejéből származnak, amely i.sz. a 10-11. századra tehető.

Maui, a félisten, a polinéz mitológia egyik leglenyűgözőbb alakja. Ő a hősök hőse, akinek kalandjai és trükkjei generációkon át inspirálták az embereket. Fénylő, vörös hajával és magabiztos mosolyával Maui nem csupán a fizikai erejéről ismert, hanem arról is, hogy képes a természet erejét manipulálni. Maui nemcsak a halászok és a vándorok segítője, hanem a napot is megfeszítette, hogy lassabban haladjon az égen, így hosszabb nappalokat biztosítva az embereknek. Minden tettével a bátorság, a leleményesség és a családi kötelékek fontosságát hangsúlyozza. A mítoszok szerint Maui nemcsak a tenger mélyének titkait ismerte, hanem a föld és az ég határain is túllépett, hogy megvalósítsa céljait. A legendákban rábukkanhatunk a szigetek teremtésére, a tűz megszelídítésére és a különféle természetfeletti lényekkel való találkozásokra. Maui történetei nemcsak szórakoztatóak, hanem tanulságosak is, hiszen mindig emlékeztetnek minket arra, hogy a bátorság, a találékonyság és a szeretet képes legyőzni a legnagyobb akadályokat is.

A homokkőbe vésett 26 sziklarajz, más néven petroglifa, lenyűgöző emberformájú pálcikaalakokat mutat be. Különösen figyelemre méltó, hogy kettőjüknek láthatóan jól kivehető ujjaik vannak. A figurák közül nyolc férfi nemi szervvel bír, míg a többiek neme rejtélyes módon nem azonosítható. Az egész tábla hossza körülbelül 35 méter, a legimpozánsabb rajz pedig több mint 2 méter magas és azonos szélességű. A figurák értelmezése még mindig viták tárgyát képezi; sokan találgatják, hogy az egyik alak talán Maui, nem a sziget, hanem a polinéz mitológiában ismert hős, aki varázslatos erejéről és szélhámos természetéről híres, és akit sokan félistennek tartanak.

Glen Kila, aki mélyreható tudással bír a hawaii őslakos kultúráról, kiemelte Maui jelentőségét a hawaii mo'olelo világában. E szavakkal fogalmazta meg gondolatait: "Maui nem csupán egy sziget, hanem a mi történeteink szövetében is központi szerepet játszik. Az ujjak keleti irányból nyugatra történő ábrázolása olyan vallási szimbolikát hordoz, amely párhuzamba állítható a kereszténység keresztjével." A mo'olelo kifejezés a hawaii hagyományos történetek összességére utal, amely magában foglalja a mítoszokat, a múlt eseményeit, a kulturális örökséget, a nyelvet és az irodalmat.

Hawaii ősi üzenete

Ezek a petroglifák kizárólag apály idején bukkannak elő, de akkor sem mindig. Ez az első alkalom azóta, hogy kilenc évvel ezelőtt felfedezték az amerikai hadsereg egyik öbölparti üdülőközpontjában, Waianae-ban.

A tengerparti terület évente folyamatosan átalakul, mérete és formája a Csendes-óceán keleti részén májustól novemberig megjelenő alacsony nyomású időjárási rendszerek következményeként. Ezek a rendszerek erőteljes hullámokat idéznek elő, amelyek a part mentén lévő laza homokot erodálják, eltávolítva azt a partvonalról. Valószínű, hogy éppen ez a természetes folyamat felelős azért, hogy a rajzok állandóan nem láthatók.

Glen Kila sajátos nézőpontból közelíti meg a kőfaragványok újbóli megjelenését, amelyet az óceánok szintjének emelkedésével összefüggő ősi üzenetként értelmez. A hadsereg tisztviselői, Kilával karöltve, azon fáradoznak, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt a katonai szükségletek és a petroglifák védelme között. Emellett arra is törekednek, hogy a látogatók számára a tengerparton elérhető maradjon ez a kulturális örökség.

Örökre nyom nélkül eltűnhet...

Kila kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vonalas petroglifák valószínűleg vallási vagy szertartási történeteket mesélnek el. Az egyik legimpozánsabb figura, amelynek kivehetőek a kezei és ujjai, egy karját felemeli, míg a másik karját leereszti. A szakértő véleménye szerint ez a mozdulat a felkelő és lenyugvó nap szimbolikáját hordozza magában.

A petroglifák datálása kihívást jelent. Laura Gilda, az amerikai hadsereg régésze szerint egy közeli régészeti lelőhely körülbelül 600 éves múltra tekint vissza. Ám Kila megjegyzi, hogy a hawaiiak legalább 1000 évvel ezelőtt telepedtek le Waianae-ben.

"A petroglifák először 2016 júliusában jelentek meg újra, miután a késő tavaszi és kora nyári viharok - köztük a hurrikánok - jelentős hullámtevékenységet okoztak, amely elsöpörte a homoktakarót. Egy ideig láthatóak voltak, mielőtt ismét eltakarták őket. Tehát voltak olyan részek, amelyek azóta megmutatkoztak, de ez az első nyár, amikor az egész tábla újra láthatóvá vált" - magyarázta Gilda.

Glen Kila esetében a régészek és a hadsereg közös törekvése arra irányul, hogy megvédjék ezt a különleges helyszínt, miközben tudatában vannak annak, hogy a természet erői előbb-utóbb visszaveszik, ami az övék. Ahogy a homok folyamatosan változik és az árapály ingadozik, a faragványok néha eltűnnek szemeink elől, majd az évszakok körforgásával újra napvilágra kerülnek.