A bankok felforgatták az évet: pénzeső zúdul a magyar emberekre.

Május 22-én lesz a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciája, amelyen a bank- és hitelközvetítői piac színe-java értékeli a piaci és szabályozási aktualitásokat, érdemes eljönni.

A bankszektor tavalyi eredményszámai mellett 2025. januári hitel- és betéti statisztikáit is közzétette a Magyar Nemzeti Bank. A hitelpiac teljesítménye továbbra is kétarcú, és a lakossági hitelezés mutatja a szebbik arcát. Lakáshitelből 125 milliárd, személyi kölcsönből 74 milliárd, babaváró hitelből 16 milliárd, minden egyéb hitelből 29 milliárd "fogyott" januárban.

Az alábbi táblázat szemlélteti az éves növekedési ütemet. Mivel a bázisadatok is változnak, érthető, hogy a dinamika csökken, de ennek ellenére a lakáshitelezés tavaly januárhoz képest 52%-kal emelkedett, míg a személyi kölcsönök új szerződéses összege 44%-kal nőtt. Ezzel szemben a babaváró hitel kihelyezése 11%-os visszaesést mutat, ami valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy a 35-41 év közötti kismamák már nem jogosultak erre a hiteltípusra. A 30-35 év közötti, nem várandós nők viszont továbbra is élhetnek ezzel a lehetőséggel, de úgy tűnik, az előbbi csoport elzárása erősebben hatott a számokra.

Az MNB emlékezetes Zöld Otthon Programjának révén 2022 májusában a lakossági hitelezés elérte eddigi legmagasabb szintjét, ami 2843 milliárd forintot jelentett a 12 havi gördülő kihelyezés keretében. Jelenlegi helyzetünkhöz képest mindössze 10 milliárd forintnyi eltérést mutatunk, azonban ha reálértéken vizsgáljuk a számokat, akkor a lemaradásunk jóval jelentősebb. Ezt a témát részletesebben is érintettük korábbi elemzéseinkben.

Örök dilemmaként merül fel, hogy vajon a hitelezés növekedését inkább a szerződésszám emelkedése vagy az átlagos hitelösszeg emelkedése hajtja-e. Januárban a lakáshitelek esetében mindössze 7%-os, míg a személyi kölcsönök esetében 12%-os növekedést tapasztaltunk, ami arra utal, hogy a bővülés jelentős része az átlagos hitelösszeg emelkedésének tudható be.

Az új személyi kölcsönök átlagos összege most először meghaladta a 3 millió forintot, míg a lakáshitelek esetében ez a szám közelít a 20 millió forinthoz. Az utóbbi esetében a CSOK Plusz jelentős hatással bír.

Bár a CSOK Plusz tavaly ilyenkor még az első lépéseit tette, azóta a piaci kamatozású hitelek jelentős növekedést mutatnak, míg a támogatott hitelek iránti kereslet lassabban bővül. Januárban a piaci konstrukciók a teljes lakáshitelezés 79%-át, míg a jelzáloghitelezés 75%-át tették ki. Jelenleg a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca továbbra is viszonylag szűkösnek számít.

Az MNB friss adatai alapján januárban az új lakások részesedése a lakáshitelezésben körülbelül 16%-ot tett ki, míg a felújítási célú hitelek aránya csupán 2,4% volt. Az új lakáspiaci tőkeprogram, valamint az április 1-jén életbe lépő, 35 év alatti fiatalok számára elérhető 5%-os THM-plafonú lakáshitel valószínűleg növelni fogja az új lakások iránti keresletet. Ezzel szemben a február 1-jén induló kamattámogatott otthonfelújítási kölcsön hozzájárulhat a felújítási célú hitelek arányának emelkedéséhez a közeljövőben.

A kamatperiódusok tekintetében továbbra is a 10 éves kamatperiódussal rendelkező, valamint a végig fix hitelek állnak a középpontban. A változó kamatozású hitelek aránya körülbelül 20%-ra tehető, amit főként a CSOK Plusz kamattámogatási programnak köszönhetünk. Érdemes megjegyezni, hogy valójában ez a konstrukció is fix kamatozású az ügyfelek számára.

A kamatok befagytak: a háztartások januárban is ugyanazzal a 6,46%-os átlagkamatláb mellett igényelték a piaci kamatozású lakáshiteleket, mint ahogyan azt decemberben tették.

Az új személyi kölcsönök átlagos THM-je 16,4%-ra mérséklődött, ami kedvező fejlemény a hitelfelvevők számára. Ezen kívül a piacon olyan konstrukciók is elérhetők, amelyek még ennél is alacsonyabb hiteldíjjal rendelkeznek. Ráadásul, egy újabb jelentős bank is csökkentette a legalacsonyabb elérhető kamatát 10% alá, így a vásárlók számára még kedvezőbb lehetőségek nyílnak meg a kölcsönfelvétel terén.

Összességében az elmúlt egy évben a háztartási hitelállomány az MNB adatai alapján dinamikusan, 9,7%-kal növekedett, ezen belül a lakáshitelek állománya 13,7%-kal, a személyi kölcsönöké 14,5%-kal.

Ami a betéteket illeti, itt is akad jó hír: 2021 után először emelkedett januárban tranzakciós alapon a háztartási betétállomány, vagyis több pénz került a számlákra, mint amekkora összeg elhagyta azokat. A PMÁP-kamatfizetések sok más megtakarítási forma mellett nyilván ezt is támogatták.

A bankok továbbra is sokkal kisebb érdeklődést mutatnak a lakosság pénze iránt, mint a vállalatoké iránt. Míg a háztartások esetében csupán 1,4%-os kamatra számíthatnak a lekötött megtakarításaik után, addig a vállalatok számára ezt a számot 5,0%-ra emelték.

A háztartási betétek 84%-a jellemzően nincsen lekötve, amit a jelenlegi alacsony kamatok is magyaráznak. Januárban a háztartások összes betétállománya csak mérsékelt mértékben, de az elmúlt egy év során 12,6%-kal nőtt.

A vállalati hitelezés januárban továbbra is gyenge teljesítményt mutatott, ami a cégek alacsony beruházási aktivitásának tudható be. Ugyanakkor februárban kedvező változás történt: a Széchenyi Kártya beruházási célú hiteleinél a kamat 5,0%-ról 3,5%-ra csökkent. Ez a lépés talán új impulzusokat adhat a piacon, és az EXIM új programjai is hozzájárulhatnak a hitelezési volumen növekedéséhez.

Januárban a vállalatok hiteltörlesztései 149 milliárd forinttal meghaladták a felvett összegeket, ami nyilvánvalóan magában foglalhat egyedi, jelentős tranzakciókat is. Az elmúlt év során a helyzet némileg másképp alakult, hiszen a devizahitelek nettó felvétele mindössze 33 milliárd forinttal haladta meg a forinthitelek nettó törlesztését.

A háztartások hitelállománya az elmúlt év során jelentős, 9,7%-os növekedést mutatott, míg a vállalatok esetében ez a növekedés csupán 2,9%-ra rúgott, ami elsősorban a forint gyengülésének következménye. Hasonló tendencia figyelhető meg a betétek terén is: míg a háztartások betétállománya 12,6%-kal gyarapodott, a vállalati szektorban ez a szám mindössze 6,1%-ra tehető.

A témával alaposan elmélyülünk a Portfolio május 22-én megrendezésre kerülő Hitelezés 2025 konferenciáján, így érdemes mielőbb biztosítani a helyedet a rendezvényre!