Bayer Zsolt: Frölich úr határai Frölich úr egy különös figura, akinek élete és tevékenysége számos határon mozog. Az ő története rávilágít arra, hogyan küzdünk meg saját korlátainkkal, és hogyan találjuk meg a helyünket a világban. A szöveg mélyen elemzi
Mit szólna a rabbi úr, ha jövőre haszid zsidónak vagy éppen rabbinak öltözött homoszexuálisok vonulnának, kezükben a szivárványos mintázattal díszített Tórával?
Teljesen megértem, amit mondasz, de éppen ezért nem tudom felfogni, ezért muszáj Frölich úrtól megkérdeznem: Vajon valóban elegendő bizonyíték-e, hogy több százezer ember egy irányba mozdul el? Csak azért kérdezem, mert a történelem során Hitler hatalomra jutását is sok-sok millió ember egyirányú mozgása segítette elő, vagy például az Anschluszt is számos osztrák, köztük rengeteg bécsi lelkesedése kísérte, akik őrjöngve fejezték ki tetszésüket.
S arról is ejthetnénk néhány szót, hogy Frölich úr szerint egészen biztos, hogy ez a szabadság? Visszakanyarodva az elejére: a mindenféle, már követhetetlen mennyiségű és fajtájú (jaj, használtam a fajta szót, nááááácizmuuuuuus!!!!!) szexuális "másság" utcára vonulása lenne a szabadság? Tényleg ez lenne Dózsa és Petőfi öröksége, miképpen a rabbi úr ezt kifejti?
Persze, itt van egy egyedi változat: "És így elérkeztünk a végkifejlethez, ahol egy kis érdekesség vár ránk."
Nem tudom, feltűnt-e Frölich úrnak, hogy ezeken a homoszexuális parádékon oly' gyakran öltöznek be papi vagy apáca ruhába a felvonulók, természetesen valamilyen blaszfémikus kiegészítővel, s így szorongatják a Bibliát, vagy Jézus keresztjét, amit előszeretettel "díszítenek" szivárványszínű kotonokkal vagy kendőkkel, és így tovább és így tovább. Meg tudná mondani nekem a rabbi úr, hogy miért csak a keresztények legszentebb szimbólumai vannak ennek kitéve? Mit szólna a rabbi úr, ha jövőre haszid zsidónak vagy éppen rabbinak öltözött homoszexuálisok vonulnának, kezükben a szivárványos mintázattal díszített Tórával?
