Bank360: A magyar befektetők milliárdokat mentettek meg az adóterhek elkerülésével.

Ömlött a magyarok pénze az értékpapírokba 2025-ben, és aki csak tehette, elkerülte, hogy adóznia kelljen a hozamuk után. Hatalmasat ugrott azoknak a speciális számláknak a száma, amelyekkel ezt el lehet érni, már csaknem 400 ezer van belőlük. Tömegesen lehetnek olyan pénzesebb befektetőknek, akiknek akár 6 ilyenjük is van egyszerre - írja elemzésében a Bank360.hu.

A múlt év végére sosem látott magasságokba emelkedett a hazai kisbefektetők értékpapírokban lévő vagyona. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartások több mint 32 ezer milliárd forintnyi értékpapírt birtokoltak, ebből 27 818,7 milliárdnyi volt a magyarországi kibocsátású, a többi külföldi papír volt. A hazai állampapírok iránti kereslet az év utolsó hónapjában már elapadt, piaci értéken stagnált a lakosság állampapírokban lévő megtakarítása, ami 13 951,9 milliárd forint volt, névértéken viszont visszaesést mértek főleg a rövid lejáratú állampapírok eladása miatt.

A gazdagoknál van a sok állampapír

Az év elején az is kiderült, hogy az állampapírok nagy része a kifejezetten vagyonos befektetők kezében van. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter januári tájékoztatása szerint összesen 822 ezer lakossági állampapír-tulajdonos van, ezek több mint felének 5 millió forintnál kevesebb megtakarítása van ilyen értékpapírokban. A teljes lakossági állampapír-állomány alig tizede van ilyen kis megtakarítással rendelkezők kezében. Eközben van nagyjából 11 ezer olyan befektető, aki 100 millió forintnál is több pénzt tart a magyar állam által kibocsátott lakossági értékpapírokban, ennek "a felső tízezernek" a kezében van az állomány mintegy negyede. A húsz legnagyobb befektetőnek 151 milliárd forintja van állampapírban, vagyis fejenként átlagosan több mint 7,5 milliárd forinttal hitelezik az államot.

A befektetési alapokba önti a pénzt a lakosság

Valószínű, hogy a többi értékpapír esetében is hasonló arányok figyelhetők meg, tehát a befektetési alapok, vállalati kötvények és részvények többsége valószínűleg a gazdagabb társadalmi réteg kezében összpontosul, nem is beszélve a külföldi értékpapírokról. A hazai banki kötvények tekintetében a háztartások év végén 620 milliárd forintnyi összeggel rendelkeztek, amelyből több mint a felét devizakötvényekben tartották. Ez a befektetési forma különösen a jelentős megtakarítással rendelkező privátbanki ügyfelek körében népszerű. Ezen kívül a lakosság más típusú vállalati kötvényekben 27 milliárd forintot fektetett be, azonban ez a fajta – amúgy meglehetősen kockázatos – befektetés az utóbbi évtizedben, különösen a 10 évvel ezelőtti Quaestor-botrány óta, nem vonzza a lakossági befektetőket.

A befektetési alapok viszont annál népszerűbbek, a hazai alapok decemberben több mint 200 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást vonzottak, a kisbefektetők kezében lévő állomány így 11 200 milliárd forint fölé emelkedett. Külföldi alapokban ezen felül 2350 milliárd forintot tartott a magyar lakosság, főleg a vélhetően nagyobb megtakarításokkal rendelkező szelete. Mindkét adat rekord, ahogyan a külföldi kötvényekben lévő lakossági vagyon is, amely megközelítette a 950 milliárd forintot.

A magyarok részvényekbe fektetett tőkéje soha nem volt még ilyen magasan.

A hazai részvénypiac a csúcsra hágott, és egyre többen mernek belépni erre a dinamikusan fejlődő területre. Decemberben különösen izgalmas esemény történt, hiszen a Gránit Bank is bemutatkozott a Budapesti Értéktőzsdén. Az év végére a magyar háztartások részvényekben elhelyezett megtakarításainak összértéke átlépte a 2000 milliárd forintos határt, ami pszichológiai szempontból is jelentős mérföldkőnek számít. Ebből a hatalmas összegből 1140 milliárd forintot képviselnek a banki részvények, melyek között valószínűleg az OTP papírok dominálnak. A Gránit részvényeire a kisbefektetők összesen 11,5 milliárd forint értékben tettek ajánlatot, ezzel jelezve a bizalmat az új szereplő iránt. Emellett a külföldi részvényekben is rekordösszeg, 907 milliárd forint gyűlt össze a háztartásoknál az év végére.

Az is kiderült az MNB adataiból, hogy egyre többen menekítik a kamatadó és a szociális hozzájárulási adó elől tartós befektetési számlára (TBSZ) vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) az értékpapírjaikat. A befektetési alapok hozamát 15 százalékos kamatató és - az ingatlanalapok kivételével - 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, de más befektetések árfolyamnyeresége után is beszedi a 15 százalékos adót az állam.

A nagybefektetők biznisze maradt a TBSZ

Az év végére Magyarországon már 386 555 TBSZ (tartós befektetési számla) működött, ami 87 ezerrel több, mint az előző év hasonló időszakában. Ezeken a számlákon összesen 6176,5 milliárd forintnyi megtakarítás gyűlt össze, ami 42 százalékos növekedést jelent 2023 végéhez képest – mindkét szám a legmagasabb eddigi rekordot jelenti. Bár a TBSZ nyitásához már mindössze 25 ezer forintra van szükség, a számlát leggyakrabban a tehetősebb réteg veszi igénybe. Egy tipikus TBSZ-en átlagosan 16 millió forintnyi értékpapír található. A privátbanki ügyfelek esetében nem ritka, hogy fejenként hat különböző számlával rendelkeznek. Ennek oka, hogy a TBSZ-eket naptári évenként újra kell nyitni, így a pénzügyileg tudatos ügyfelek általában rendelkeznek egy aktuális gyűjtőévben létrehozott számlával, valamint öt másikkal, amelyeket korábban indítottak. Az adókedvezmények maximális kihasználásának titkait Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője osztja meg.

A NYESZ-nek is lendületet adott a kamatokra és hozamokra kivetett magas adóteher. A negyedik nyugdíjpillér lassan sorvadozott, a szocho bevezetése előtt már csupán 89,2 ezer ilyen számlát vezettek a befektetési szolgáltatók. Azóta viszont több mint 7 ezerrel nőtt a NYESZ-ek száma, a rajtuk lévő vagyon pedig 575 milliárd forintos rekordon áll, vagyis csaknem 6 millió forint az átlagos egyenleg.

A Bank360.hu felhívja a figyelmet, hogy míg az időskori pénzügyi biztonság érdekében létrehozott önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos megtakarítása mindössze kétmillió forint körüli összegre rúg, számos tag csekély összeggel rendelkezik, ami lefelé húzza ezt az átlagot. Sokan közülük nem is növelik a megtakarításaikat. Ráadásul az idei év során a pénztárakban lévő megtakarítások csökkenésére is lehet számítani, hiszen a tagok lehetőséget kaptak arra, hogy adómentesen felhasználhassák a 2024. szeptember végi egyenlegüket lakásvásárlásra, jelzálogkölcsön törlesztésére vagy előtörlesztésére. Ezen felül a megtakarításokat önerőként is felhasználhatják lakáshitelhez, valamint építkezésre, felújításra vagy telkvásárlásra is költhetik.