Az RMDSZ elkötelezett amellett, hogy visszahozza a racionalitást és a józan észt a román kormányzás színterére.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az elmúlt 35 évben számos alkalommal, rendkívül nehéz körülmények között vállalta a kormányzás felelősségét. Soha nem hátrált meg a kihívások elől, és most is elkötelezetten kész arra, hogy visszahozza a józan észt a román kormányzati döntéshozatalba - emelte ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pénteken Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén.

A szövetségi elnök a Kultúrpalotában zajló ülés keretein belül tartott politikai beszámolójában kifejtette, hogy az RMDSZ 35 év elteltével is megőrzi jelentős szerepét a romániai politikai színtéren. Ennek hátterében az áll, hogy az erdélyi magyar közösség határozottan szeretné, ha a döntéshozatal során mindig figyelembe vennék őket. A politikai szervezet megalakulásának 35. évfordulója alkalmából így fogalmazott: "Boldog születésnapot kívánok a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek! Ez a 35 év valódi teljesítmény, számtalan eredménnyel büszkélkedhetünk, és mindig tanultunk a múltbéli hibáinkból!" Hozzátette, hogy nem szerveztek külön ünnepséget az évforduló megünneplésére, de a 1989. december 25-i történelmi döntés, amely lehetővé tette a romániai magyarság egyesülését egy érdekképviseleti szövetség keretein belül, megérdemli, hogy ne menjünk el mellette szó nélkül.

Az erdélyi magyar közösség az idei parlamenti, önkormányzati és európai parlamenti választások során világosan kifejezte szándékát. Rájöttek, hogy csupán összefogás révén képesek alakítani saját jövőjüket. Románia egy fontos kereszteződéshez érkezett, ahol két út áll rendelkezésre: az egyik a múltba vezet, a másik pedig a jövő felé. A közösség határozottan a jövőt választotta.

"Túl azon, hogy nekünk van egy erős parlamenti képviseletünk, azt látjuk, hogy az ország iránya bármikor visszafordítható. Nem igaz az, hogy amit elértünk az elmúlt 35 évben, az örökkévalóságig így marad. Nem igaz az, hogy nem lehet a periférián lecsúszni. Nem igaz az, hogy a periféria ma már veszélytelen világ" - mondta Kelemen Hunor Románia geopolitikai helyzetére és a szélsőségesség előretörésére, a fasiszta eszmékkel nyíltan szimpatizáló Calin Georgescu államfőjelölt első fordulóbeli győzelmére utalva.

Kelemen Hunor kijelentette, hogy bár azok, akik a szélsőséges nézeteket valló pártokra szavaztak, nem feltétlenül maguk is szélsőségesek, a román parlamentbe jutott képviselők között számos ilyen nézetet képviselő található. "A magyarellenes erők és a szélsőséges ideológiák képviselői a parlamenti helyek 34%-át teszik ki, ami bőven egyharmados többséget jelent. Ilyen arányra az elmúlt 34 évben nem volt példa, és ez hatalmas kihívás elé állít minket" - hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy a parlamentben egy rendkívül összetett politikai helyzet alakult ki, ahol négy demokráciapárti politikai formáció - a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ - valamint a nemzeti kisebbségek képviselői összesen 64 százalékos stabil többséget alkotnak. Ez a kormányra való felkészülés szempontjából ígéretes, azonban komoly kihívás elé állítja a kormányprogram kidolgozását és a kormányzati gyakorlat összehangolását.

"Ez a helyzet eddig soha nem volt ennyire súlyos" - fogalmazott, utalva az ország politikai válságára, a szélsőséges nézetek térnyerésére és a megugró költségvetési hiányra. Kiemelte, hogy a következő időszak legfontosabb feladata egy stabil koalíció létrehozása és egy átgondolt kormányprogram kidolgozása. Emellett hangsúlyozta, hogy a demokrácia védelmében elkötelezett politikai csoportoknak közösen kellene egy olyan államfőjelöltet állítaniuk, akit a társadalom széles körben támogat.

Kifejezte, hogy az RMDSZ-nek úgy érdemesene nekikezdenie a kormányzásnak, hogy a két, számára kijáró tárca segítségével támogassa a közösség érdekeit, hozzájáruljon az ország fejlődéséhez, javítsa az életminőséget, és elősegítse a fiatalok itthon való megmaradását.

A beszélgetés során kiemelte, hogy az ország súlyos költségvetési kihívásokkal néz szembe, és a jelenlegi 8 százalékos költségvetési hiányt a következő években 3 százalékra kell csökkenteni. "Erről nyíltan kell kommunikálni. Nem szabad eltitkolni vagy elbagatellizálni a helyzetet. A jelenlegi kormánynak felelősségteljesen kell szembenéznie ezzel a problémával, és a következő kormány nem kezdheti el munkáját, valamint a következő parlamenti többség sem léphet előre úgy, hogy ne tájékoztatja őszintén a társadalmat ezekről a számokról" – hangsúlyozta.

Úgy értékelt, az államfőválasztást minél hamarabb, már márciusban meg kell szervezni, mivel a társadalomban nagy a feszültség, és azt is közölte: Klaus Iohannis elnöknek - akinek december 21-én lejár a mandátuma - át kellene adnia államfői jogkörét a szenátus elnökének, miután azt megválasztották. Kockázatos azt a látszatot kelteni, hogy az államfő akár fél évig meghosszabbíthatja mandátumát, mert ez növelni fogja a feszültséget az országban - mondta. Aláhúzta: a megalakuló koalíciónak közös államfőjelöltet kell állítania, aki össze tudja fogni a társadalmat, és képes a társadalomhoz szólni.

Kelemen Hunor beszédében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) a korrupcióval gyanúsított Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert bilincsbe verve kísérte a törvényszékre, és azon meggyőződésének adott hangot, hogy az elöljáró ártatlan.