Az idegtudományok jeles képviselői gyűlnek össze a Debreceni Egyetemen, hogy megosszák tapasztalataikat és új ötleteiket.

A Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) idei konferenciája a Debreceni Egyetemen a degeneratív és egyéb idegrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos aktuális kutatási eredményekre fókuszál. A rendezvény keretében hangsúlyos szerepet kapnak a kórképek okai, valamint a lehetséges terápiás megközelítések. Emellett a résztvevők a központi idegrendszer regenerációjának lehetőségeit is megvitatják. A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson a tudományterület kiemelkedő hazai és nemzetközi szakértői osztják meg legfrissebb felfedezéseiket és tapasztalataikat.

A Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) idei konferenciáját a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete szervezte. Az intézetben több évtizedes hagyománya van az idegrendszeri kutatásoknak.

Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, Székely György professzor irányítása alatt, 1975 óta folytat idegtudományi kutatásokat, amely több mint öt évtizedes múltra tekint vissza. Az intézet munkája nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jelentős elismerésnek örvend. Ennek a kiemelkedő tevékenységnek köszönhetően éppen a Debreceni Egyetemen kerül megrendezésre ez a rangos tudományos konferencia. Mátyus László, az egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja a hirek.unideb.hu-nak elmondta, hogy a rendezvény célja új együttműködések és kollaborációk létrejötte, valamint további tudományos eredmények elérése.

A konferencián nemcsak hazai tudósok, hanem a magyar idegtudomány területén tevékenykedő szakemberek széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerének eredményeként neves külföldi kutatók is jelen lesznek.

A konferencia témái az idegtudományok széles spektrumát ölelik fel. Idén különösen sok poszter és előadás foglalkozik a degeneratív és egyéb idegrendszeri megbetegedések okainak feltárásával, valamint a lehetséges terápiás megoldásokkal, továbbá az idegrendszer regenerációjának lehetőségeivel. Továbbá, számos prezentáció érinti az idegrendszeri hálózatok szerkezetét és működését, valamint azokat a modern kutatási technológiákat, amelyek lehetővé teszik ezek alaposabb vizsgálatát – számolt be Szűcs Péter, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének vezetője.

A konferencia mindkét napján két figyelemre méltó plenáris előadásra került sor. Csütörtökön Guillermina Lopez-Bendito spanyol kutatónő osztotta meg legfrissebb felfedezéseit a köztiagy és az agykéreg közötti kapcsolatok fejlődéséről, amely új perspektívákat nyithat a neurobiológiai kutatásokban. Ezt követően Horváth Tamás, a Yale Egyetem magyar idegtudósa részletesen bemutatta az éhség idegbiológiai alapjait, valamint azt, miként befolyásolja ez az alapvető érzés a viselkedésünket, kiemelve annak túlélési szempontjait.

A konferencia második napján a memóriafolyamatok szempontjából kulcsfontosságú agyterület, a hippocampus világklasszis szakértői lépnek fel. Andrea Voltera, a svájci kutató, mélyreható előadásában a gliasejtek emléknyomok létrejöttében és az emlékezészavarokkal kapcsolatos szerepéről oszt meg izgalmas felfedezéseket. Ezt követően Peter Jonas professzor, Bécs neves szakembere, a hippocampus ingerületátviteli folyamatait fogja elemezni, feltárva a legújabb tudományos eredményeket és azok jelentőségét a memóriaképzés szempontjából.

- Mind a négy plenáris előadónk a tudományos közélet kiemelkedő alakja, akik a saját szakterületük élvonalába tartoznak. Számos nemzetközi elismeréssel és rangos díjjal büszkélkedhetnek, amelyek munkájuk kiválóságát bizonyítják. Kutatólaboratóriumaikból számtalan neves tudós lépett ki, akik szintén világszerte elismertek, és eredményeiket a legtekintélyesebb szakmai folyóiratokban publikálják. Jelenlétük rendkívüli inspirációt jelent a pályájuk kezdetén álló PhD-hallgatók és fiatal kutatók számára, így hatalmas megtiszteltetés a konferenciának, hogy elfogadták a meghívásunkat - emelte ki Szűcs Péter.