Az egyéni kitartás közösségi erőforrássá alakulhat.

A XXXV. Szent István-napok alkalmából augusztus 23-án ünnepélyes koszorúzási szertartás zajlott a nagymegyeri Szent István-szobornál. Az esemény méltó módon emlékezett meg a magyar államalapító királyról, összegyűjtve a közösség tagjait, akik tiszteletüket fejezték ki történelmünk e fontos alakja előtt.

Az ünnepi eseményen Horony Ákos, a kisebbségi kormánybiztos, méltatta a közösség jelenlétét. Beszédében kiemelte, hogy Szent István királyt nem csupán a keresztény magyar állam megalapítójaként, hanem mint az egyház szentjeként is nagy tisztelet övezi. Hangsúlyozta, hogy Szent István öröksége révén egy olyan keresztény Magyarország jött létre, amely a történelem legnagyobb megpróbáltatásait is sikeresen átvészelte.

A továbbiakban történelmi visszatekintést nyújtott a magyarság megpróbáltatásairól: a tatárjárástól és a török hódoltságtól kezdve a szabadságharcokon át a világháborúkig. Mint fogalmazott:

"A magyarságot az elmúlt évezred során számtalanszor temették,

-mondta, felsorolva, hogy a tatárjárás borzalmas pusztítása, a török hódoltság másfél évszázada, a Habsburgok elleni felkelések, szabadságharcok, a világháborúk mind megtépázták népünket, de mégis meg tudott maradni, meg tudta őrizni magyar öntudatát, nyelvét és kultúráját.

"Az elmúlt egy évszázad megpróbáltatásain túlvagyunk. Voltak olyan időszakok, amikor a szülőföldünkön, nemzetiségünk miatt, megfosztottak bennünket javainktól, iskoláink bezárásra kerültek, és az anyanyelvünk használatát is megtiltották" - emlékeztetett a kisebbségi kormánybiztos. Hozzátette, hogy a kisebbségi sors még ma is számos kihívást jelent közösségeink számára, hiszen nemzeti identitásunk és nemzetiségünk megőrzése folyamatos akaratot, kitartást, külön erőfeszítéseket, és gyakran határozott fellépést követel mindannyiunktól.

"Az állam helyettünk nem fogja megőrizni nyelvünket, nem fogja helyettünk ápolni kultúránkat. Csak ha saját magunk is igényt mutatunk ez iránt, és kiköveteljük magunk számára, hogy egyenlőként kezeljenek bennünket. Akkor lehetünk teljes jogú polgárai az országnak"

-jegyezte meg.

A helytállás jelentőségének kiemelése érdekében elmondta: ha döntéseinkben érezhetően megjelenik a nemzetiségünk megőrzésének szándéka, legyen szó arról, hogy milyen iskolát választunk gyermekünknek, vagy hogy a mindennapok során mennyire tartjuk fontosnak az anyanyelvünk használatát, továbbá, amikor a választások során olyan képviselőket bízunk meg, akik a közösségünk és szülőföldünk érdekeit képviselik, akkor biztos alapot teremtünk a jövőnk számára.

az egyéni helytállás közösségi erővé válik.

Horony Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam nem vállalhatja magára nyelvünk és kultúránk megőrzését, ez mindannyiunk közös felelőssége. Emlékeztetett arra, hogy "ha nem állunk szilárdan egyesült erővel, ha nem védjük meg mindazt, ami identitásunk alapját képezi, akkor lemondunk a magyar jövőről saját hazánkban." Kisebbségi jogokkal foglalkozó jogászként és a nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosként hangsúlyozta, hogy csak azok a nemzeti közösségek képesek fennmaradni, amelyek mind egyénileg, mind közösségként bátran kiállnak jogaik védelmében.