Donald Trumpnak az amerikai gazdaságon kívül nem sok más területen van lelkes híve.

"Az amerikai gazdaságának Donald Trump megválasztása pozitív, a világ többi részének már nem annyira"

- fogalmazott egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte összességében "nem kell félni" a Trump-elnökségtől, mert a fundamentumok jók, azok pedig meghatározóbbak, viszont az új republikánus vezetés ebben hozhat egy nagyobb volatilitást.

A "vörös tarolás" után sokan úgy vélik, hogy Donald Trump "bármit megtehet", azonban Amerikában továbbra is érvényesek a fékek és ellensúlyok - nyilatkozta Kiss Péter. Hangsúlyozta, hogy a leendő elnök vámpolitikája egyfajta "tárgyalási eszközként" funkcionálhat, és a piaci elemzések szerint a korábban említett 60 százalékos vámok valószínűleg nem valósulnak meg. Az aktuális hírek szerint a Mexikóval, Kanadával és Kínával kapcsolatos vámtarifák már csak 10-20 százalék között mozognak, és ezekről a tárgyalások már Trump beiktatása előtt elkezdődtek.

Kiss Péter szerint Trump második elnöksége "már az örökségéről is szól" - lévén, hogy harmadszor már nem lehet majd elnök -, úgy véli, hogy inkább "ideológiából politizálhat majd".

Trump előző ciklusának egyik leglényegesebb tanulsága az volt, hogy a gazdaságpolitika, noha az elnök szavai gyakran eltértek a valóságtól, mégis figyelembe tudta venni az objektív korlátokat. Azonban ezek a korlátok azóta jelentősen átalakultak.

Az infláció mértéke és a kamatkörnyezet jelentősen megemelkedett a 2016-os szinthez képest, míg a költségvetési deficit és az államadósság is jóval magasabb értékeket mutat az Egyesült Államokban, mint nyolc évvel ezelőtt.

A klasszikus Trump-stratégiák már elérték a csúcsukat az Amundi Alapkezelő legfrissebb elemzése alapján.

Trump mozgástere az alapkezelők elemzői szerint korlátozottabb, mint ahogyan első pillantásra látszik. A geopolitikai riválisok már felkészültek, és a gazdaságpolitikai intézkedések időzítése is kulcsfontosságú szerepet játszik a helyzet alakulásában.

Bár a kongresszusi többség Trump mögött áll, várhatóan komoly nehézségekkel kell szembenéznie a hiányt növelő intézkedések átvitelében a fiskálisan konzervatív szenátorok miatt. Emellett a már sikeresen működő, eredetileg demokraták által bevezetett programok – mint például a megújuló energiaforrásokat támogató IRA – leállítása sem ígérkezik egyszerű feladatnak, hiszen ezek számos republikánus államban jelentős beruházásokat és munkahelyteremtést eredményeztek.

- hangsúlyozta Kiss Péter.

Az új elnök intézkedéseinek időrendje kritikus szerepet játszik a gazdasági növekedés és az inflációs folyamatok alakulásában. Trump vám- és bevándorlási javaslatai jellemzően elnöki rendeletekkel is életbe léptethetők, ami csökkenti a kongresszusi jóváhagyás szükségességét. Ezzel szemben az adócsökkentések, például a társasági adó 21%-ról 15%-ra való mérséklése, valamint a költségvetési kiadások emelése már kongresszusi támogatást igényel, így ezek végrehajtása bonyolultabb lehet.

Ha egyszerre kerülne sor a vámok emelésére - a kínai termékekre 60, minden másra 10-20 százalékkal -, és akár csak 1 millió bevándorlót kitoloncolna a papírok nélkül Amerikában dolgozó 13 millióból, az növekedési és inflációs sokkot eredményezne, amit csak 2026-ban követhetne némi fellendülés. Ha azonban fokozatosan emelnék a vámokat - ahogy arra Robert Lighthizer korábbi kereskedelmi főtárgyaló friss megnyilatkozásai utalnak - és mihamarabb végrehajtja az adócsökkentéseket, akkor ez késleltetné az inflációs sokkot, és 2025-re pozitívabb növekedést eredményezne.

- fogalmazott Kiss Péter. Trump hivatalba lépése előtt már aktívan próbálta elindítani a párbeszédet, főként a közösségi média platformjain. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a vámok ügye kiemelt jelentőséggel bír számára.

Trump első ciklusában egyébként a kínaiak gyorsan tudtak reagálni a bevezetett vámokra - az Egyesült Államokba érkező kínai import mintegy 70 százaléka érintett valamilyen vámtarifával, ezen termékek 20 százalék környéki vámokkal terheltek. Viszont a 800 dollár alatti tételeket nem vámolják el az USA-ban, így ha ez továbbra is megmarad, az "átlagamerikai" lényegében szinte semmit nem érzékel majd ezekből a vámokból.

Trumpnak rendkívül megfontoltan kellene kezelnie a vámok kérdését, hiszen számos gyógyszeralapanyagot és különféle ritkaföldfémet importálnak amerikai vállalatok Kínából. Ezek árának emelkedése vagy esetleges hiánya komoly következményekkel járna az Egyesült Államok gazdaságára nézve.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – mondta Kiss Péter, megjegyezve, hogy ez korábban is sikeres volt, bár kétséges, hogy a kínaiak mennyire tartják majd be a különböző megállapodásokat, hiszen a múltban nem minden esetben tettek így. Összességében a két ország kapcsolata „folyamatos romlásnak” van kitéve, és az Amundinál a jövőben sem várnak lényeges változásokra.

Trump vámjavaslatainak átfogó végrehajtása esetén számos jelentős következmény várható a gazdaságra és a kereskedelemre nézve. A javasolt intézkedések célja, hogy védjék a belföldi ipart, ugyanakkor komoly hatással lehetnek a globális kereskedelmi kapcsolatokra és a piaci dinamikákra. Az importált termékek áremelkedése és a kereskedelmi partnerek reakciói új kihívások elé állíthatják a vállalkozásokat, miközben a fogyasztók is szembesülhetnek magasabb árakkal. A vámok bevezetése mellett a nemzetközi gazdasági együttműködések is átalakulhatnak, ami hosszú távú következményekkel járhat az amerikai és a világpiac számára.

Európán belül a politikai kockázatoktól amúgy is szenvedő Németország exportvezérelt gazdasága szenvedné meg leginkább a vámokat. Egy keményebb amerikai fellépés az Európai Unió egységesebbé válását válthatja ki olyan területeken (például védelempolitika, védelmi kiadások, állami támogatások, iparpolitika), amelyek az állami kiadások növekedésével járnak, így nyomást gyakorolnak majd az állampapírhozamokra.

A befektetési piacokon a Trump-forgatókönyv megvalósulása újabb részvényrotációt valószínűsít. Az adócsökkentések révén az amerikai cégek versenyelőnyhöz jutnak más régiókkal szemben, ám ez a hatás nem egyformán érinti a különböző szektorokat. Különösen a bankok, a kis- és közepes kapitalizációjú részvények, valamint a hagyományos energiaipar szereplői profitálhatnak, míg a globális ellátási láncokhoz vagy a kínai gazdasághoz erősen kötődő vállalatok nehezebb helyzetbe kerülnek.

Az Amundi által készített elemzés alapján a hazai befektetők számára az egyik leglényegesebb kérdés az, hogy miként alakul az új amerikai elnök politikája a magyar különutas törekvések fényében. A két ország vezető politikusainak kölcsönösen jó viszonya valószínűleg lehetőséget ad arra, hogy bizonyos szektorokban javuljon a kapcsolatrendszer, azonban az új kormányzat által bevezetett intézkedések gazdasági és piaci következményei Magyarországot nem óvhatják meg a nehézségektől, még akkor sem, ha a politikai kapcsolatok kedvezően alakulnak.

A forint árfolyamával kapcsolatban Kiss Péter kifejtette:

Számos érv szól a forint gyengülése mellett, ami arra utal, hogy a leértékelődési tendencia továbbra is fennmaradhat.

Ma például az euróval szembeni árfolyam elérte a 415-ös szintet, így a következő ellenállási pont valószínűleg a 420-as környékén található. A régió devizáinak – mint a lengyel złoty, a cseh korona és a román lej – összehasonlításában megfigyelhető, hogy a forint Trump megválasztása óta a legnagyobb gyengülést szenvedte el. "Ez van, amikor a fundamentumok gyengék" – tette hozzá a szakértő.