A világ legelbűvölőbb tengerpartjai mostantól elérhetetlenek az izraeli utazók számára.

A Maldív-szigetek csatlakozott Malajziához, és megismételte támogatását egy független palesztin állam létrehozása iránt, mindössze két héttel azután, hogy a szigetország beutazási tilalmat vezetett be az izraeli útlevéllel rendelkezők számára, tiltakozásul a Gázai övezet lerombolása ellen.

A Maldív-szigetek parlamentje április közepén hivatalosan is megtiltotta az izraeli útlevéllel rendelkező személyek belépését az ország területére. A kormány közleménye szerint a döntés hátterében az Izrael által a palesztin nép ellen elkövetett folyamatos atrocitások és népirtás áll, amelyekre így kívánják felhívni a figyelmet.

Mohamed Muizzu elnök a parlamenti jóváhagyás után hivatalosan is aláírta a törvényt. Az elnöki hivatal nyilatkozata szerint ez a lépés hűen tükrözi az indiai-óceáni állam álláspontját, mely szerint határozottan elítéli Izrael folyamatosan zajló atrocitásait a palesztin nép ellen.

A módosított bevándorlási törvény megakadályozza az izraeli útlevéllel rendelkezők beutazását, bár a kettős állampolgárságúak nem izraeli okmányokkal továbbra is látogathatják az országot.

A lépés egy 2024-es kabinetjavaslatra épül, és a konfliktusban való határozottabb fellépés iránti fokozódó belföldi nyomás következményeként valósult meg. 2023-ban több mint 11 ezer izraeli látogatta meg a Maldív-szigeteket, azonban 2024 elejére drámai csökkenés következett be a látogatók számában. A legfrissebb statisztikák szerint 2025 februárjában mindössze 59 izraeli turista érkezett a szigetekre, miközben abban a hónapban összesen 214 ezer külföldi élvezte a nyaralást a Maldív-szigeteken.

A Maldív-szigetek gazdaságának gerincét a turizmus képezi, hiszen az ország bevételeinek mintegy 47,5 százalékát, valamint bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 30 százalékát adja. Ez az ágazat nem csupán jelentős devizabevételt biztosít, de alapvetően hozzájárul a gazdasági stabilitás és a tartós növekedés fenntartásához is. A turizmus révén több ezer új munkahely jön létre, közvetlenül a vendéglátóiparban és a kapcsolódó szektorokban, míg közvetve olyan területeken is, mint a közlekedés vagy a kiskereskedelem, ezzel a helyi munkaerő jelentős részét foglalkoztatva.

Ez a beáramlás nemcsak a helyi vállalkozásokat erősíti, hanem adó- és illetékbevételek formájában hozzájárul a kormány bevételeihez is, amelyeket olyan közszolgáltatásokba forgatnak vissza, mint az oktatás és az egészségügy. Ezen túlmenően a turizmus elősegíti az infrastruktúra fejlesztését, a társadalmi haladást és a kulturális cserét, így a maldív gazdaság egyik sarokköve.

Figyelemre méltó, hogy 2024-ben, amikor a kormány először próbálta bevezetni a tervezett tilalmat, végül vissza kellett lépnie, miután kiderült, hogy az új jogszabály 2 millió arab-izraeli állampolgárt érinthet. Az ország főügyésze, Ahmed Usham, aki az arab-izraeli közösséget "palesztinoknak" nevezte, akkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a törvény őket is súlyosan érintheti.

Izrael külügyminisztériuma figyelmeztette állampolgárait – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e másodlagos állampolgársággal – hogy kerülniük kell a Maldív-szigetekre történő utazást. Azoknak az izraelieknek, akik már az országban tartózkodnak, azt ajánlották, hogy a korlátozott konzuli támogatás miatt mérlegeljék a távozás lehetőségét. Jelenleg nem áll rendelkezésre pontos adat arról, hány izraeli van jelen a szigeteken.

A Maldív-szigetek, amelynek 530 ezer lakosának több mint 98 százaléka muszlim, az 1990-es években feloldotta az izraeli turisták beutazási tilalmát, és 2010-ben rövid ideig fontolgatta a kapcsolatok normalizálását, de a diplomáciai erőfeszítések 2012-ben megakadtak. A Maldív-szigetek történelmileg mindig szívesen fogadta az izraeli turistákat, és az izraeli utazók 30 napos tartózkodás esetén vízum nélkül léphettek be az országba.

A 2008-ban életbe lépett alkotmány óta a polgárok, valamint azok, akik polgári státusra aspirálnak, jogilag elkötelezettek a szunnita iszlám vallásának követése iránt.

Mohamed Muizzu, a Maldív-szigetek elnöke hangsúlyozta, hogy az indiai-óceáni kis állam eltökélten áll a palesztinok "jogszerű államalapítási törekvéseinek" mellé. Kiemelte, hogy a palesztin nép sorsa különösen súlyos, mivel az Izrael által végrehajtott ostrom következtében legalább 52 ezer ember vesztette életét, és számos millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat Gázában.

Muizzu bejelentette, hogy különleges követet fog kinevezni a palesztin területeken tapasztalható humanitárius kihívások felmérésére. Ezen kívül elindít egy országos adománygyűjtő kampányt, amelynek mottója: "A maldív-szigetekiek szolidaritása Palesztinával."

A palesztin nép joga van ahhoz, hogy független és szuverén államot alapítson, amelynek határai az 1967 előtti helyzetet tükrözik, és amelynek szíve Kelet-Jeruzsálem legyen.

- jelentette ki Mohamed legutóbbi malajziai hivatalos látogatása alkalmával, utalva azokra a határokra, amelyek Izrael "hatnapos háborúja" előtt léteztek, mielőtt az ország kiterjesztette a megszállt területeit.

A Maldív-szigetek most több mint egy tucat másik országhoz csatlakozik - többségük az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) tagja -, amelyek teljes tilalmat rendeltek el az izraeli útlevéllel érkezők beutazására.

Egyedi megfogalmazásban: Olyan arab országok, mint Szíria, Libanon, Irán, Irak és Kuvait, valamint más OIC-tagállamok, például Brunei és Pakisztán, hasonló korlátozásokat vezettek be, mivel egyikük sem ismeri el Izrael államiságát.

Malajzia, amely szintén nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, általában tiltja az izraeli állampolgárok beutazását, kivéve, ha külön engedélyt kapnak a belügyminisztériumtól.

Anwar Ibrahim, Malajzia miniszterelnöke, Délkelet-Ázsia egyik meghatározó hangjaként az Izrael elleni konfliktusban és a nyugati hatalmak támogatását kritizálva, méltatta a Maldív-szigetek "bátor és határozott álláspontját". Ezt az álláspontot az jellemzi, hogy elutasítják Izrael emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeinek tiszteletben tartását, valamint a palesztinok, különösen a gázai területen élők népirtása ellen tett lépések leállítását.

A mi érzéseink és vágyaink mélyen összefonódnak, és ugyanazon az úton haladunk.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – javasolta Anwar a közös sajtótájékoztató során Mohameddel.

A gázai konfliktus 2023. október 7-én robbant ki, amikor a Hamász fegyveresei brutális támadást indítottak, amely során körülbelül 1200 ember életét vesztette, és több mint 250 embert túszként ejtettek Izrael déli területein.

A januári tűzszünet a múlt hónapban végleg megdőlt, miután Izrael és a Hamász nem tudtak közös nevezőre jutni a foglyok és túszok cseréjének részleteiről. Izrael határozottan kijelentette, hogy a Gázai övezet elleni hadműveleteket folytatja, amíg a Hamász nem engedi szabadon az összes túszt.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.