A rövidlátás a jövőben egyre inkább elterjedt népbetegséggé válik, függetlenül attól, hogy milyen korosztályról van szó.
Fokozatosan, de egyre inkább fontossá válik az offline eltöltött idő, különösen a szemünk védelme szempontjából. Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a kijelzők által kibocsátott fények potenciális veszélyeket rejthetnek, és megosztják velünk a védekezés lehetséges módjait is.
Gondoltál már arra, hogy a hosszú órákon át tartó monitorozás milyen hatással van a szemed egészségére? Legyen szó televízióról, számítógépről vagy éppen a telefonod kijelzőjéről, a folyamatos fényexpozíció bizony komoly kockázatokat rejthet a látásunk számára. Kérdéseinkkel a Szemes Optika optometristájához, Ujvári Melindához, valamint a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának vezetőjéhez, prof. dr. Nagy Zoltán Zsolthoz fordultunk, hogy fényt derítsünk a mindennapi képernyőhasználat potenciális veszélyeire és azokra a megoldásokra, amelyek segíthetnek megóvni szemünket.
A televíziók minden háztartásban elérhetővé váltak, míg az érintőképernyős telefonok és táblagépek révén folyamatosan kapcsolatban állunk egymással. A számítógép sokak számára már nem csupán egy eszköz, hanem a mindennapi munka szerves részévé vált. Ennek következtében az emberek szokásai is jelentős átalakuláson mentek keresztül. A nemzetközi és magyar kutatások egyaránt arra világítanak rá, hogy az utóbbi évtizedekben drámai változások zajlottak le a tévézés, számítógépezés és mobilhasználat terén.
Az NMHH legújabb kutatásai világosan mutatják, hogy a felnőtt lakosság tévénézési szokásai Magyarországon az utolsó évtizedben gyakorlatilag stagnáltak. Melinda, a szemészeti klinika igazgatója hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokban a 2009-2010-es időszak csúcsértékei óta is csökkenés figyelhető meg. A huszonegyedik századi életmód nem marad következmények nélkül, és a kontrollálatlan képernyőhasználat hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak: ma már sokan szenvednek rövidlátástól.
"Az emberi szem nyilvánvalóan nem a modern képernyők világához lett tervezve: anatómiai felépítése egy viszonylag egyszerű, egylencsés, változtatható fókuszú optikai rendszerre épül. Amikor a szem pihen, a végtelen távolságban lévő objektumok képét élesen vetíti a retinára. Más távolságok esetén viszont akkomodál, vagyis az izmok segítségével változtatja a fókusztávolságot. A rövidlátás, más néven myopia, esetében a képek nem a retinán keletkeznek, hanem annak előtt, így a távolabb elhelyezkedő tárgyak homályosan, vagy elmosódottan látszanak" - magyarázza a professzor.
A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a rövidlátás globális elterjedése 2050-re várhatóan öt milliárd embert érint majd. Érdekes módon, a probléma egyre fiatalabb korosztályokat sújt, és a látásromlás üteme is gyorsabb, valamint magasabb dioptriás értékeket mutat. Továbbá, a fiataloknál jelentkező rövidlátás nemcsak önálló problémát jelent, hanem hozzájárulhat az idősebb korosztályokban megjelenő egyéb szembetegségek kialakulásához is.
Melinda véleménye szerint a rövidlátás kialakulásához számos tényező hozzájárul, köztük genetikai prediszpozíciók, az urbanizáció következményeként csökkent szabadban töltött idő, valamint a munkahelyi környezet hatása. Az utóbbi időben azonban a digitális eszközök elterjedése tűnik a legfontosabb oknak. "Több kutatás is alátámasztotta, hogy a számítógép és más elektronikus készülékek használata összefüggésbe hozható a rövidlátás kockázatának növekedésével és súlyosságával. Egyes felmérések szerint..."
