Az Országgyűlés döntést hozott a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről, valamint új alkotmánybírák választásáról.

A magyar Országgyűlés keddi ülésén ismét számos lényeges témát vitattak meg és szavaztak róluk a képviselők. A napirendre került javaslatok széles spektrumot öleltek fel, az állatvédelem kérdéseitől kezdve a településekre való költözésig, és a közjogi pozíciókat is érintették. Érdekes módon azonban a civil szervezetek és a független média működését befolyásoló, sok vitát generáló "átláthatósági törvény" nem szerepelt a napirenden, csupán a napirend előtti felszólalások során tettek említést róla.

Május 20-án az Országgyűlés több fontos határozatot hozott, melyek közül különösen figyelemre méltó Magyarország kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), továbbá az új alkotmánybírók megválasztása is.

A képviselők szavazása során 134 igen, 37 nem és 7 tartózkodó vokssal fogadták el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatát, amely a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést kezdeményezi. A döntés mögött az a körülmény áll, hogy az ICC nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen, amit a magyar kormány politikai indíttatású és elfogadhatatlan lépésnek tart. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ICC "nemcsak saját magát, hanem az egész nemzetközi bírósági rendszert is lejáratta" azzal, hogy "egy nyíltan antiszemita döntést" hozott Netanjahu ügyében. Az ICC-ből való kilépés a római statútum felmondásával egy év múlva lép életbe – értesült a Telex.

A Telex további értesülései alapján az Országgyűlés titkos szavazáson megválasztotta Polt Pétert és Hende Csabát alkotmánybíróknak. Polt Péter, aki eddig legfőbb ügyészként tevékenykedett, lemondott posztjáról, és június 10-én lép hivatalba új tisztségében. Hende Csaba, a Fidesz régi tagja és volt honvédelmi miniszter, június 1-jén kezdi meg munkáját az Alkotmánybíróságon. Mindkét kinevezés 12 évre szól.

A civil szervezetek és a független média működését jelentősen befolyásoló "átláthatósági törvény" tervezete, amelyet Halász János fideszes képviselő nyújtott be, nem került napirendre a keddi ülésen. A törvényjavaslat ellen az Európa Tanács szervezetén belül is tiltakoztak, mivel szerintük az ellehetetlenítené a civil szervezetek és a független média működését, megsértve ezzel az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat - tudósít a 24.hu.

A keddi parlamenti ülés jelentős átalakulásokat indított el Magyarország nemzetközi jogi és alkotmányos helyzetében, miközben a belpolitikai diskurzusokat feszítő "átláthatósági törvény" jövője továbbra is kérdéses maradt.

Magyarország Országházának lenyűgöző képe (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Fedezd fel az év legjobb ajánlatát: te pihenj, mi pedig még tökéletesebbekké válunk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

A helyzetünk sajnos az, hogy nem vagyunk képesek további saját tartalmak előállítására, mivel körülbelül húsz önkormányzat nem hagyott jóvá egyetlen dinárt sem a beadványainkhoz. Ráadásul a Magyar Nemzeti Tanács - a pártházból érkező, nem éppen meggyőző indokokra hivatkozva - már évek óta nem támogatja a pályázatainkat.

Támogassuk egymást! Mindössze napi húsz dinárért (0,17 euró) válhatsz a Szabad Magyar Szó előfizetőjévé. Ezzel nemcsak hogy megszabadulsz a zavaró felugró hirdetésektől, hanem hozzáférhetsz a Plusz rovatban megjelenő exkluzív cikkekhez is. Ezen kívül ezzel a lépéssel te is hozzájárulsz ahhoz, hogy a Szabad Magyar Szó továbbra is a legolvasottabb vajdasági magyar weboldal maradhasson, és még több érdekes helyi témával szolgálhassunk!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!