A magyar lakosság jelentős része úgy véli, hogy a megfelelő szülészeti ellátás biztosításához elengedhetetlen a hálapénz és a magánorvosok igénybevétele.
A magyar szülők számára a szülészeti ellátás minőségének megítélésében a pénzügyi feltételek kulcsszerepet játszanak.
A Budapesti Corvinus Egyetem legújabb tanulmánya szerint a magyar szülők számára a szülészeti ellátás során az anyagi aspektusok kiemelkedő jelentőséggel bírnak, és ezek alapján mérik az elégedettségüket a gyermekük születésekor.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói 2024 februárja és áprilisa között egy fontos kutatást végeztek, amely a magyarországi szüléssel kapcsolatos elégedettséget és a hálapénz jelentőségét vizsgálta különböző társadalmi és demográfiai tényezők fényében. A kutatás során a magyar felnőtt lakosság reprezentatív mintáját kérdezték meg, összesen több mint 1500 embert vontak be a felmérésbe. Udvari Orsolya és Szalma Ivett által készített tanulmány az eredményeket a BMC Pregnancy and Childbirth folyóiratban publikálták 2024 áprilisi számában.
A kutatások eredményei szerint a nők körében a szüléssel kapcsolatos elégedetlenség magasabb szintet mutat, mint a férfiaknál. A gyermekük születése során tapasztalt egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedetlenség aránya a nőknél 13,8%-ra rúg, míg a férfiaknál mindössze 6,1% ez a szám. Emellett a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a pénzügyi gondokkal küzdők, valamint azok, akik a 2020-as egészségügyi jogszabályváltozás után váltak szülővé, szintén jelentős mértékben kifejezték elégedetlenségüket az ellátás minőségével kapcsolatban.
A válaszadók túlnyomórészt az anyagi tényezőket tartják fontosnak az egyéb kompetenciákkal (pl. kommunikáció) szemben, ha jobb szülészeti ellátáshoz szeretnének jutni. Csaknem 78%-uk véli úgy, hogy választott orvos esetében jobb ellátásban részesülnek az érintettek, 72%-uk látja a hálapénzt jobb ellátáshoz vezető tényezőnek, ezt követik azok, akik szerint a jobb anyagi helyzetben lévő személyek magasabb minőségű ellátást kapnak (68%).
A megkérdezettek 60%-a gondolja úgy, hogy a kórházi rendszer megfelelő ismerete és a hatékony kommunikáció valamelyest vagy jelentősen jobb ellátást eredményezhet, 55%-uk a hozzátartozók jelenlétét is a jobb ellátást elősegítő tényezők közé sorolja. Az ellátás minőségét legkevésbé befolyásoló tényezőnek az etnikai hátteret tartják, ezt a válaszadók tizede jelölte meg, ami meglepő eredmény.
Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők minden szempontot (kivéve a hozzátartozók jelenlétét) lényegesen fontosabbnak ítéltek, mint a magasabb végzettséggel bírók. A 40-59 éves korosztály minden tényezőt szignifikánsan fontosabbnak tartott, mint a fiatalabb (18-39 éves) és az idősebb (60 év feletti) csoportok.
"Az eredmények rámutatnak arra, hogy a méltányos szülészeti ellátáshoz való hozzáférés terén továbbra is tartós egyenlőtlenségek állnak fenn, ezen sürgősen javítani kell. Célzott kampányokat és központi tájékoztatást szükséges indítani arról, hogy mindenkit ugyanaz a hozzáférés és ellátás illet meg anyagi helyzetétől függetlenül - különösen mivel a válaszadók a jogszabályi reformok ellenére a hálapénzt továbbra is hasznosnak ítélik" - hangsúlyozta Udvari Orsolya, a Budapesti Corvinus Egyetem szociológia doktori programjának PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője.
A kutatók kiemelték: fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az anyagi helyzetnek nem szabad befolyásolnia a szülészeti ellátást. Ez különösen az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 40-59 évesek körében szükséges, mert szerintük minél jobb anyagi helyzetben van valaki, annál jobb ellátást kap gyermeke születésekor.
