A Költségvetési Tanács a külső tényezőket hibáztatja a magyar gazdaság jelenlegi helyzete kapcsán.
A magyar gazdaságot tavaly hátráltatták a kedvezőtlen nemzetközi körülmények, azonban a belső fogyasztás élénkülése hozzájárult a fellendüléshez – állapítja meg a Költségvetési Tanács legfrissebb véleményében, amely a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének végrehajtásáról és az államadósság alakulásáról készült, és amelyet csütörtökön fogadtak el.
A felmérés alapján a folyamatokat lényegesen alakították a geopolitikai feszültségek hatásai.
- erre hívják fel a figyelmet az elemzés során.
A reálbérek ugyanakkor a térség más országaihoz képest jelentősebb mértékben nőttek, a foglalkoztatás magas maradt, az infláció elvesztette a korábbi lendületét.
A költségvetési hiány továbbra sem érte el az uniós normákat, viszont a korábbi időszakhoz képest sokkal kedvezőbb tendenciákat mutat. A deficit főként az alacsonyabb tervezett adóbevételek és az uniós források hiányával, valamint a kiadási oldalon az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kamatkiadásokkal magyarázható. Az előirányzatnál magasabb államadóssági mutató részben a pénzforgalmi hiány és a vártnál gyengébb GDP-növekedés következménye - hívja fel a figyelmet a szakmai testület.
A Költségvetési Tanács az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által végzett elemzések alapján állította össze összefoglalóját. Ez a dokumentum nemcsak a Pénzügyminisztérium (PM), hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait is tartalmazza, amelyek a gazdaság és az államháztartás központi alrendszerének 2024 végére vonatkozó helyzetét tükrözik. A Költségvetési Tanács a honlapján publikálja véleményét, továbbá tájékoztatást küld a kormány számára is a megállapításairól.
