**50 éve alakította át A cápa a strandolás élményét és Hollywood jövőjét – 50 lényeges tény a filmről** 1. **Megjelenés dátuma**: A cápa 1975. június 20-án debütált, és azóta klasszikussá vált. 2. **Spielberg debütálása**: Ez volt Steven Spielberg első n

1975. június 20-án debütált Steven Spielberg híres-hírhedt filmje, amelyben emberevő óriáscápák szerepeltek, ezzel pedig a fiatal, mindössze 28 éves rendező sztárrá vált. A cápák, úgy tűnik, nem voltak elragadtatva a róluk készült elrettentő ábrázolástól, és sokan úgy vélték, hogy Spielberg munkája kedvezőtlen hatással volt Hollywoodra. Ennek ellenére egy tény nem vitatható: egy időtlen klasszikus született, amely a filmes világ egyik mérföldkövévé vált.
Benchley egy újságcikkből vonta az inspirációt: a hatvanas években egy halász Long Island partjainál egy hatalmas fehér cápát fogott. Ez a kis hír mélyen megérintette az írót, aki elmerült a gondolatban, hogy mi történne, ha egy óriási fehér cápa kezdene el rémisztgetni a nyugodt fürdőzőket Long Island homokos strandjain. A képzelete szárnyra kapott, és egy izgalmas, feszültséggel teli történet született.
A strandolókra vadászó cápával rémisztgető regény 1974-ben látott napvilágot, és hónapokig uralta a bestsellerlistákat.
A "Jaws" volt az a regény, amellyel Benchley debütált. Az író pályafutása során folyamatosan a víz közelében maradt, és számos más izgalmas történetet alkotott. Írt a kincsvadász búvárok kalandjairól (The Deep), modern kalózokról (The Island), egy óriási tintahal rémálmáról (Beast), valamint a náci víziszörnyekkel kapcsolatos borzongató meséről (White Shark) is. Mindezekből filmadaptációk is készültek, amelyek tovább népszerűsítették a műveit.
A kiadó és a szerző az utolsó pillanatig kereste a megfelelő címet, a szóba került verziók (Dark White, The Edge of Gloom, The Stillness in the Water, The Silence of the Deep, Leviathan Rising, The Jaws of Death) még egy ponyvának is túl ponyvásnak hatottak. Végül a Jaws of Death-ből (A halál állkapcsai) elhagyták a Halált, de magtartották az Állkapcsot. A cím telitalálatnak bizonyult.
Fidel Castrót is felvillanyozta Benchley bestsellere. A kubai diktátor marxista szemüvegen át értelmezte a regényt, így különösen azok a részek nyerték el a tetszését, amelyek a helyi politikusok gazemberségét ecsetelték: a polgármester vonakodik bezárni a strandot, mert az rontaná a bizniszt. Castro ebben természetesen a kapitalizmus - számára kedves - mélyrepülését látta, annak bizonyítását, hogy a gaz amerikai politikusok az emberéletnél is előbbre tartják a piacokat.
Benchley később önvizsgálatot tartott, és megbánta, hogy a fehér cápát gyilkos gépként, emberevő közellenségként mutatta be. Bár a horror műfajában sok minden elfér, az tény, hogy Benchley jelentősen eltért a cápák valóságos természetétől. Vezeklésképpen elkötelezte magát az állatok védelme mellett, és aktivistaként kezdett dolgozni.
A szerzőt a filmben is láthatjuk, egy tévériporter apró szerepében.
Spielberg emlékei szerint éppen a Sugarlandi hajtóvadászat utómunkálatain dolgozott, amikor lehetősége nyílt arra, hogy elolvassa Benchley regényét, még a hivatalos megjelenés előtt, egy kefelevonat keretein belül.
A Párbajjal Spielberg már letett valami látványosat az asztalra, de még nem eleget ahhoz, hogy őt kérjék fel elsőként A cápa megrendezésére.
A kefelevonat átnézése után Spielberg közvetlenül a producerekhez, Richard Zanuckhoz és David Browntól jelentkezett, és kifejezte, hogy fantasztikus filmet tudna készíteni a könyv alapján. Azonban úgy tűnt, hogy időben lemaradt, mivel Benchley és a producerek már egy másik rendezővel folytattak tárgyalásokat.
Nem sokkal később mégis megkapta a munkát.
Spielberg azért rákérdezett, mi történt az első kiszemelttel. Állítólag a következő történt: a rendező leült Benchley-vel, hogy megossza a vízióját a filmről, de cápa helyett mindvégig bálnát emlegetett. Udvariasan elköszöntek tőle. A cápát bálnának néző rendező Dick Richards volt, aki később egy Chandler-adaptációval írta be magát a filmtörténetbe.
Amint megkapta a melót, Spielberg első dolga volt, hogy két történetszálat is eltávolítson a regényből: a helyi polgármester és a maffia kapcsolatát, illetve a házasságtörő viszonyt, ami a rendőrfőnök felesége és a tengerbiológus között szövődik.
Spielberg megszabadult minden tölteléktől, aminek nem a cápához volt köze.
Roy Scheider (Brody, a rendőrfőnök), Richard Dreyfuss (Hooper, a tengerbiológus) és Robert Shaw (Quint, a tapasztalt cápavadász) hármasa tökéletes triónak bizonyult. Ott, ahol a castingot tanítják, A cápa szereposztása biztosan tananyag.
Egyikük sem képzelte el magát sztárként a forgatás pillanataiban.
Quint, a tapasztalt és különc tengeri medve szerepére Spielberg először Lee Marvint szemelte ki, ám a színész nem mutatott érdeklődést a felkérés iránt.
Marvin után Spielberg Sterling Haydenhez fordult: hasonló eredménnyel.
Végül Robert Shaw igent mondott, de mondott mást is: "Két hónapja egy kortyot sem ittam" - indította a színész a bemutatkozását. Shaw alkoholizmusa közismert volt a szakmában.
Spielberg először Jon Voightot kérte fel Hooper, a tengerbiológus szerepére, de a színész végül visszautasította az ajánlatot.
Spielberg mély vonzalmat érzett Az utolsó mozielőadás iránt, és a film színészei közül két tehetséges arcot is szívesen látta volna A cápában. Timothy Bottoms és Jeff Bridges neve felmerült, de végül egyikük sem tudott, vagy talán nem is akart elérhető lenni a projekt számára.
Richard Dreyfust George Lucas ajánlotta, miután együtt dolgoztak az American Graffiti forgatásán. "Miért nem próbálod ki Ricky Dreyfust?" - javasolta Lucas a barátjának, ezzel is hangsúlyozva Dreyfus tehetségét.
Dreyfuss nehéz esetnek bizonyult. Első találkozásukkor közölte Spielberggel, hogy nagyon érdekli A cápa, csak nem színészként, hanem nézőként. Spielberg kitartott, kért még egy találkozót a színésztől, és másodjára sikerült rábeszélnie Dreyfusst.
Roy Scheider és Spielberg egy szórakoztató bulin találkoztak, ahol a rendező elmesélte neki, hogy nehézségei adódtak az új filmje szereplőinek kiválasztásával. Scheider érdeklődve kérdezte, melyik filmről van szó, és Spielberg részletesen bemutatta a történetet. A színésznek annyira megfogta a fantáziáját a sztori, hogy azonnal jelezte, szívesen részt venne a projekten.
Scheider érdeme, hogy a film egyik leghíresebb mondatát, a "You're gonna need a bigger boat"-ot, amely nem is volt benne a forgatókönyvben, a vászonra vitte. A magyar fordítás is elhangzik, de nem éri el az eredeti mondat intenzitását: "Ehhez egy nagyobb hajó kéne" - így hangzik a magyar verzióban.
Brody feleségét a neves Lorraine Gary alakította, aki a Universal stúdió vezetőjének felesége volt. Sokan felvetették, hogy esetleg protekció állhat a háttérben, hiszen A cápa éppen a Universal égisze alatt készült. Spielberg azonban hangsúlyozta, hogy a választás mögött kizárólag szakmai megfontolások álltak.
A filmet a festői Martha's Vineyard varázslatos tájain forgatták, ahol a sziget a fiktív Amity Island néven ismertté vált.
Ron és Valerie Taylor voltak a cápák filmes világának igazi mesterei, senki sem tudta őket felülmúlni ezen a téren. Steven Spielberg, a híres rendező, megbízta őket, hogy készítsenek lenyűgöző cápafelvételeket, amelyeket a filmjében is felhasználhat. Azonban volt egy kis probléma: a Taylor házaspár legfeljebb 5 méteres cápákat tudott befogni, míg Spielberg csapata nyolc méteres díszletcápákat tervezett, ami komoly kihívást jelentett a felvételek hitelessége szempontjából.
Joe Alves díszlettervező három mechanikus cápát épített a forgatáshoz, Spielberg mindhármat Bruce-ra keresztelte. Hogy Spielberg kedves gesztusnak szánta-e ezt az ügyvédje felé, nem tudjuk, mindenesetre Bruce-nak hívták az ügyvédjét. Bruce Ramer olyan hírességeket képviselt, mint George Clooney, Robert Zemeckis vagy Clint Eastwood.
A Jaws film legendás forgatási anekdotája, hogy a megépített gépcápák folyamatosan meghibásodtak. De valójában csak egy dologgal nem tudtak megbirkózni, ami nem más volt, mint az óceán. És mivel A cápát az óceánban forgatták, ez különösen problémásnak bizonyult. A sós víz mindhárom Bruce-nak, a mesterséges cápáknak, kifejezetten fájdalmas élmény volt, de emellett számos más nehézséggel is meg kellett küzdeniük. A forgatás igazi pokollá vált, de Spielbergék végül még így is jobban jártak, mintha ragaszkodtak volna az eredeti koncepciójukhoz, amely egy valódi cápa "betanítását" célozta volna. Az lett volna az igazi biztos kudarc.
Az elvetett ötletek sorában szerepelt az is, hogy a nyitójelenetben a cápa fogait mutassuk be, mégpedig a cápa belsejéből készített felvételen. A próbafelvételek során Spielberg ráébredt, hogy ez a megoldás inkább B-filmes hatást kelt, más szóval: gagyi lenne.
A díszletcápák gyakori meghibásodása miatt Spielberg kénytelen volt az emberi reakciókra helyezni a hangsúlyt, és csupán akkor felfedni a szörnyet, amikor az elengedhetetlenül szükséges volt. Ebben a folyamatban Verna Fields, a tapasztalt vágó, kulcsszerepet játszott, aki megérdemelten nyerte el az Oscart A cápáért. A kreatív kényszermegoldások végül a film javára váltak, hiszen a cápa "elrejtése" csak fokozta a feszültséget és a nézők izgalmát.
A forgatás során nem csupán a műcápák okoztak nehézségeket, hanem a színészek is bőven hozzájárultak a feszültséghez. Shaw és Dreyfuss legendásan rossz viszonyt ápoltak, és kreatív módszerekkel igyekeztek egymás türelmét próbára tenni.
Híres adok-kapokjukból színdarab is készült: a The Shark is Broken című darabnak Ian Shaw, a színész fia a társszerzője.
A cápák fenyegetései és az óceánnal folytatott harcok következtében az eredetileg 65 napra tervezett forgatás végül 159 napig elnyúlt, és az utómunka még mindig hátra volt.
A lerobbanó cápák legendája után a második legikonikusabb történet John Williams varázslatos kísérőzenéjéhez kapcsolódik.
Amikor Williams leült a zongorához, és két ujjával könnyedén végigfutott a billentyűkön, hogy bemutassa Spielbergnek A cápa frissen készült főtémáját, a fiatal rendező nevetésben tört ki. Spielberg először azt gondolta, hogy kollégája csak tréfálkozik, annyira magától értetődőnek és egyszerűnek tűnt a dallam.
Mielőtt Williams befejezte volna a saját művét, Spielberg az Images című Altman-film zenei aláfestését alkalmazta ideiglenesen. Érdekes, hogy Robert Altman 1972-es filmjének zenéjét szintén Williams komponálta.
Spielberget végül annyira lenyűgözte Williams cápás szerzeménye, hogy elhívta George Lucast, hallgasson bele a saját fülével. Lucas eleget tett barátja hívásának, elugrott a 20 Century Fox stúdiójába, majd nem sokkal később felkérte John Williams-t, hogy legyen a Star Wars zeneszerzője.
Williams A cápáért kapta a második Oscarját. Később még három másikat nyert: a Star Warsért, az E.T-ért és a Schindler listájáért. (Az elsőt 1971-ben kapta meg Norman Jewison Hegedűs a háztetőn című filmjének zenéjéért.)
A cápa című film volt az első, amelyet egyszerre több mint 400 amerikai moziban vetítettek, és emellett az első alkotás is, amelynek bevétele meghaladta a 100 millió dollárt az Egyesült Államokban.
A film 7 millió dollárból készült és 260 milliós bevételt hozott világviszonylatban, az eredeti bemutatót követő időszakban.
Egyetlen film sem generált annyi bevételt, mint A cápa – egészen 1977-ig, amikor a Star Wars átvette a trónt, és minden idők legnagyobb pénztermelő filmjévé vált.
A cápával megszületett a blockbuster fogalma, ami teljesen átalakította a filmes világot. A stúdiók ettől kezdve csak egy dologra összpontosítottak: olyan nyári slágerfilmek készítésére, amelyek a lehető legszélesebb közönséget célozzák meg, és hatalmas reklámkampányokkal hirdetik őket. Hollywood azóta is Spielberg sikerreceptjét követi, amely a szórakoztatás és a profit maximalizálás tökéletes ötvözetét képviseli.
Spielberg csupán 28 esztendős volt, amikor A cápával forradalmasította a hollywoodi filmipart.
A rendező szerint A cápa volt az első filmje, amivel jelentősebb összeget keresett, de ennél is többet köszönhetett a sikernek. A végső vágás jogát. Bármit is rendezett ezek után, ő dönthetett minden alkalommal a filmje végső verziójáról. A final cut olyan kiváltság, amit csak nagyon kevesen élvezhetnek Hollywoodban.
És még valamit köszönhetett Spielberg A cápának. Megcsinálhatta a Harmadik típusú találkozásokat, amit korábban senki nem akart finanszírozni. A cápa sikerét látva a Columbia annyit mondott az ifjú rendezőfenoménnak: Gyere és csináld meg a filmedet!
A cápának három folytatása született, egyik sem ért az eredeti nyomába. Az utolsóban Michael Caine is szerepelt, akit megakadályozott az elhúzódó forgatás abban, hogy átvegye az Oscar-díjat, amit a Hannah és nővéreiért nyert el.
Caine sosem csinált titkot belőle, hogy csak a pénzért vállalta a filmet. "Az egyik legrosszabb filmem a Cápa 4. Volt egy kicsi szerepem benne, kétheti munkáért egymillió dollárt fizettek. Egy házat vettem anyámnak a pénzből. Valaki azzal jött, hogy látta a filmet és borzalmas. Mondtam neki, hogy én ugyan nem láttam, ellenben láttam a házat, amit a gázsiból vettem, az pedig csodálatos" - nyilatkozta kellő iróniával a színész.